Az MBH Bank is áthárítja a tranzakciós illetéket a vállalkozókra
Az MBH Bank csatlakozott azon bankok sorához, amelyek bejelentették, hogy 2024. október 3-tól áthárítják a vállalkozói ügyfeleikre a pénzügyi tranzakciós illeték emelését. A kormány által bejelentett illetékemelés 2024. augusztus 1-től lép életbe, és a nem készpénzes tranzakciók esetében 0,45%-ra, maximum 20 ezer forintra, míg a készpénzes tranzakciók esetében 0,9%-ra nő.
A lakossági ügyfelek számára a bankoknak 2024. december 31-ig tilos az emelt illeték terhét áthárítaniuk, azonban a vállalkozói ügyfelek esetében ez nem érvényes. Az MBH Bank mellett az OTP Bank, az UniCredit Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank és a MagNet Bank is már bejelentette, hogy átterheli az illetéket a vállalkozókra.
Az MBH Banknál bankoló vállalkozások között megtalálhatóak a korábbi Budapest Bank, MKB Bank és Takarékbank ügyfelei is. A pénzügyi tranzakciós illetéket minden klasszikus banki tranzakció esetén meg kell fizetni, beleértve az átutalásokat, csoportos beszedéseket, készpénzfelvételeket, pénzváltást és értékpapír-vásárlásokat is.
A nagyobb bankok közül a CIB Bank és a Raiffeisen Bank maradtak azok, amelyek még nem jelentették be a díjemelést. Az illeték emelése miatt a vállalkozói ügyfeleknek fel kell készülniük arra, hogy a banki költségeik emelkedni fognak a közeljövőben.
A bankok jó része már döntött, és valamennyien áthárítják a kormány által kiszabott extra terhet a vállalkozó ügyfelekre. Az MBH és a MagNet Bank tolták ki a legjobban a határidőket, az ő ügyfeleik örülhetnek, hiszen csak az utolsó negyedévben kell számolni az extra terhekkel.
Több mint tíz éves az extra teher
Még 2012-ben szavazta meg az Országgyűlés azt a tervezetet, amelynek „köszönhetően” már tíz éve kell fizetni az államnak a pénzügyi tranzakciók után tranzakciós illetéket. Augusztustól jelentősen megemeli a díjakat az Orbán-kormány, sőt, októbertől egy újabb fajtát is bevezetnek.
Az extraprofitadót már alapjaiban is nehéz megítélni, mert a kivetése is szubjektív, egyes szektorokra vonatkozik, míg másokra nem. Inflációgeneráló hatása is lehet, hiszen a szolgáltatások árai jelentősen megemelkedhetnek, még akkor is, ha erre most korlátozott lehetősége van a bankoknak az árstop miatt. Kérdés továbbá az is, hogy megmaradhat-e Magyarország pozitív hitelminősítői besorolása a szabályozás fenntartását követően.
Júliusról augusztusra így változnak az illetékek
Készpénzfelvétel: 0,6 százalékról 0,9 százalékára emelkedik, felső határ nincs.
Banki átutalás, értékpapírügyletek: 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedik, a felső határ 10 ezer forintról 20 ezerre nő.
Az illetékmentes határ 20 ezer forintról 50 ezer forintra nő az átutalás, postai befizetés és értékpapírügyletek után. 50 ezer forint felett csak az összeghatár feletti rész után kell illetéket fizetni átutalás és postai befizetés esetén, az értékpapírokhoz kapcsolódóan azonban a teljes összeg után kell fizetnünk. Ezek a kedvezmények csak a magánszemélyek számára érhetőek el.
Bankkártyás fizetés: az érintőkártyáknál (a mobiltárcás fizetéseknél is) 500 forint/év, míg más kártyáknál 800 forint/év.
Konverziós illeték: 2024. októbertől létezik, a jelenlegi illetéken felül fizetendő. Tranzakciónkként 0,45 százalék, felső határa 20 ezer forint lesz, és akkor kell fizetni, amikor egy ügylet különböző pénznemek közötti átváltást, azaz konverziót (is) tartalmaz.
Nem mindig kell illetékelni, a következő tranzakciók is kivételt jelentenek:
- saját bankszámlák közötti átvezetés és utalás,
- a kincstárnál vezetett számlánkra történő utalás például állampapír vásárlásakor,
- Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) számlára történő utalásnál,
- ha fizetési kérelemre „válaszolva” utalunk,
- szeptembertől a QR-kóddal indított azonnali átutalás belföldön.