A kánikula és az aszály hatása a magyar mezőgazdaságra

Magyarországon a tartós hőhullámok és a csapadékmentes időszakok aszályt okoznak, ami rendkívül megnehezíti a mezőgazdasági termelést, beleértve a halgazdaságokat is, ahol a halastavakban csökken a vízszint és túlmelegszik a víz.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt rendkívül meleg időjárás és a hosszú csapadékmentes időszakok miatt kritikus a helyzet a halgazdaságokban. Feldman Zsolt, az Infostartnak és az InfoRádióban nyilatkozva elmondta, hogy a madarak, köztük a fekete gólyák is a halastavakban keresik az élelmet, mivel a kiszáradt földeken nem találnak táplálékot. A halastavak üzemeltetői igyekeznek pótolni az oxigént, de a magas vízhőmérséklet miatt a halak nem jutnak elegendő levegőhöz és fuldokolnak. Az Agrárminisztérium államtitkára szerint a víztározók fenntartásához sürgős kotrásra és vízvisszatartó intézkedésekre van szükség, különösen az idősebb halastavakban, ahol akár egy méter is lehet az iszapréteg. Az államtitkár hozzátette, hogy a vízellátó rendszerek elöregedtek, és a korábban 220 ezer hektáron öntözött terület ma már csak 40 ezer hektárt tesz ki. A vízgazdálkodás fejlesztése nélkül az ország kiszáradhat, de a hűvösebb éjszakák csökkenthetik a kipárolgás mértékét és a tavak kiszáradásának esélyét.

A magyar mézágazat számára is kulcsfontosságú a tisztességes versenyfeltételek megteremtése az európai piacokon. Feldman Zsolt államtitkár a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón, Jászberényben beszélt arról, hogy az uniós piacon jelenleg nem biztosítottak a tisztességes versenyfeltételek, és a magyar méhészek az olcsó, hamisított ázsiai termékekkel és az ukrán mézzel szemben kell megállniuk a helyüket. Az Európai Unióban nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb mézkeverékek iránti kereslet, ami hátrányosan érinti a magyar mézet. Az államtitkár kiemelte, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület antidömping panaszt nyújtott be a Kínából érkező mézre, és az EU vészfék-mechanizmust vezetett be az ukrán mézre, amennyiben annak behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonnát. Emellett hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, melyek 2026-tól kötelezik a mézkeverékek csomagolásán az összes származási ország és az arányok százalékos megjelölését.