Magyarország haderejének fejlesztése, az ukrán helyzet megítélése és az EU-politika kihívásai
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Mathias Corvinus Collegium esztergomi rendezvényén beszéltek a magyar haderő fejlesztéséről, az ukránok helyzetéről, valamint az EU jövőbeli kihívásairól.
A magyar haderő jelenlegi állapotáról, a toborzásokról és a hazai katonai fejlesztésekről is beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MCC Feszten. Az elmúlt években az Orbán-kormányok jelentős hadiipar- és haderőfejlesztésbe kezdtek, amelynek keretében többek között egy lőszergyárat adtak át Várpalotán, mely a magyar katonaság mellett külföldre is tervez exportálni.
A világ országainak katonai költekezése 2023-ban 6,8 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb emelkedés 2009 óta. Magyarország hat hadiipari gyárat nyitott meg vagy kezdte meg azok kivitelezését, ebből négyet a Rheinmetallal társulva. A honvédelmi miniszter szerint a magyar haderő alapvető átalakítása zajlik, amely az átfegyverzést, ingatlanfejlesztést és a honvédség szemléletbeli, kulturális változását foglalja magában.
Szalay-Bobrovniczky kiemelte, hogy a tartalékosok körében korábban tapasztalt zűrzavar után most egy ambiciózus, fiatal gárda került a Magyar Tartalékosok Szövetségének élére, amely a közösségi média segítségével törekszik a tartalékosok összefogására. A katonai cél a nehézdandár kiépítése, amelybe a Leopárd harckocsik, a PzH 2000 önjáró lövegek és a Lynxek is beletartoznak.
A honvédelmi miniszter szerint a modern felszerelés, mint a kevlár-sisak és az éjjellátó, a magyar katonát is beilleszti a digitális katona koncepciójába. Az orosz-ukrán háború kapcsán megjegyezte, hogy a drónok és szenzorok hatására a harcterek annyira átláthatóvá váltak, hogy mindkét fél sikeresen tudja pusztítani a másik csapatösszevonásait.
Szalay-Bobrovniczky szerint a Nyugat nem kezelte lefelé a konfliktust, hanem ráerősített, így az orosz hadiipar lőszerben, emberben és harckocsikban is hozni fogja a szükséges szintet, míg Ukrajna erőforrásai kimerülőben vannak. A miniszter elismerően nyilatkozott az ukránok hősies harcáról, de úgy véli, a béketárgyalásokra irányuló erőfeszítések azt mutatják, hogy a háború egyre inkább eldőlni látszik.
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter az MCC Feszten arról beszélt, hogy az EU kohéziós politikája támadás alatt áll, és az Európai Bizottság célja, hogy a következő költségvetési ciklusban a jelenlegi formájában ne legyen többé. A bizottság egységes tagállami kifizetési csomagokat akar létrehozni, amelyekhez reformprogramok és az EU pénzügyi érdekeinek védelme kötődik.
A miniszter szerint a zárolt kohéziós pénzekkel politikai nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, mivel az Európai Bizottság nem ért egyet az ország Európa-politikájával. Bóka János hangsúlyozta, hogy az EU soros elnöksége alatt Magyarország markáns álláspontját fogja képviselni, és a versenyképesség növelése érdekében javaslatokat tesz, például az elektromos autók infrastruktúrájának fejlesztésére.
A közös európai védelemipar területén Magyarország az elnöksége alatt az Európai Bizottság által készített európai védelmi ipari terv és stratégia elfogadását segíti az Európai Tanácsban, olyan formában, ami nem helyezi a koordinációt a bizottság kezébe, hanem az európai védelmi ipar megerősítését célozza.
Európa stratégiai autonómiáját illetően Bóka János kiemelte, hogy az amerikai védőernyő nélkül a kontinens biztonsága nem garantálható, és a Nyugat-Balkánra szeretnének figyelmet fordítani, mivel ott már 20 éve zajlanak a csatlakozási folyamatok, de hiányzik a politikai szándék ezek lezárására.