Mol vezérigazgatója bírálja a magyar gazdaságpolitikát

Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt élesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát, különösen annak kiszámíthatatlanságát és a különadókat. Aggodalmát fejezte ki az iparpolitika működésképtelensége miatt, ami befektetéseket érint. Hernádi megkérdőjelezte a szükségességét, hogy megszakítsuk a kapcsolatokat Oroszországgal, kiemelve a befektetők számára fontos kiszámíthatóságot.

Hernádi szólt az elektromos járművekre való átállás kihívásairól is, amelyek az infrastruktúra korlátai és a támogatás hiánya miatt nehezednek. Elutasította az Európai Unió tervét, hogy 2035-re betiltják a belső égésű motorok értékesítését, mondván, hogy ez irreális. A Mol vezérigazgatója kifejtette, hogy az új visszaváltási rendszer kudarcát a személyzet képzésével és a kapacitásproblémákkal hozható összefüggésbe.

Az MCC Festen elmondott beszédében Hernádi eloszlatta az üzemanyaghiánytól való félelmeket, és bírálta a különadókat. Kijelentette, hogy egy újabb árfagyasztás hamarabb vezetne üzemanyaghiányhoz, mint az ukrán intézkedések. Hernádi kiemelte a különadók hatásait: a befektetések késedelmét és a szabályozási bizalom romlását. Meglepetését fejezte ki Ukrajna döntése miatt, hogy szankciókat vezessen be Magyarország és Szlovákia fő beszállítója, a Lukoil ellen. Hangsúlyozta a helyzet stabilizálására irányuló erőfeszítéseket, és lekicsinyelte a kockázatnövekedést a mérhető károkhoz képest. Horvátországot említette mint lehetséges üzemanyagforrást Magyarország számára, de aggodalmát fejezte ki Szlovákia és a Cseh Köztársaság helyzete miatt. Hernádi újra megkérdőjelezte a szükségességét, hogy csökkentsük a függőségünket az orosz olajtól, és hangsúlyozta, hogy egy újabb árfagyasztás hamarabb okozhat üzemanyaghiányt, mint az ukrán intézkedések. Megnyugtatott mindenkit, hogy Magyarországnak 90 napos tartaléka van, és úgy vélte, hogy nem lesz üzemanyaghiány az ukrán szankciók miatt, amíg a Mol nem szólal meg.

A Mol vezérigazgatója nem kapott választ a kormánytól a gazdaságpolitikai kritikájára. Aggodalmát fejezte ki a késlekedő ipari befektetések Magyarország GDP-jére gyakorolt hatása és a szabályozási bizonytalanságok miatt. A kormány Ukrajnát vádolta azzal, hogy potenciálisan üzemanyaghiányt okozhat Magyarországon és Szlovákiában az olajszállítás blokkolásával. Hernádi megnyugtatott mindenkit, hogy nincs ok aggodalomra az üzemanyaghiány miatt, hacsak nem szólalnak meg. Az Ukrajna által bevezetett Lukoil-szankciók befolyásolhatják a Mol olajellátását. Alternatívák keresése a Lukoil olajára kihívást jelenthet. A helyzet növelte az olajszállítás kockázatát, de megoldásokat keresnek. A Lukoil elleni szankciók döntése kérdéseket vet fel, és a Mol számára korlátozottak az alternatív olajforrások.

Hernádi Zsolt a Rónia Egonnal folytatott beszélgetésében kifejtette, hogy Horvátország felől lehet Magyarországot ellátni, de Csehországot és Szlovákiát nem. Hozzátette, egy beszállítói útvonal fog maradni, ha a Barátság-kőolajvezeték befejezi a működését. Az Index tudósítása szerint Hernádi azt is elmondta, hogy az orosz olajról való átállás költségeit a vállalat számára megtérítik, és az orosz kőolaj egy olyan szabvány, amit elő lehet állítani és a tengeren is meg lehet venni, csak jóval drágábban. Az alapvető kérdés azonban inkább az, hogy miért kell az orosz olajat magunk mögött hagyni. Leszögezte, hamarabb lenne üzemanyaghiány, ha visszavezetnék az árstopot.