Az Európai Bizottság aggodalma a magyar Nemzeti Kártya rendszerével kapcsolatban
Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson levelet küldött Pintér Sándor magyar belügyminiszternek, amelyben magyarázatot vár arra, hogy a Nemzeti Kártya rendszerének kibővítése hogyan biztosítja az unió biztonságát az orosz kémekkel szemben.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a Nemzeti Kártya rendszerének július 8-i kibővítése miatt, amely lehetővé teszi, hogy többek között Oroszország és Belarusz állampolgárai is igényelhessék ezt a munkavállalási formát Magyarországon. A rendszer kibővítése óta a Nemzeti Kártya tulajdonosai nem kötelesek munkaerőigényről szóló igazolást benyújtani, és lehetőségük van családegyesítésre is. Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber és Rácz András Oroszország-szakértő is komoly nemzetbiztonsági kockázatot látnak ebben a változásban. A balti államok diplomáciai csörtét is kezdeményeztek emiatt, aggodalmukat fejezve ki a schengeni övezet biztonságával kapcsolatban. Szijjártó Péter külügyminiszter a balti államok vádjait gyerekes hazugságnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az orosz és belorusz állampolgárok továbbra is csak vízum birtokában léphetnek be a schengeni övezetbe.
A Nemzeti Kártya feltételeinek változását a Forbes szerint a Nemzetközi Beruházási Bank - amelyet az Egyesült Államok orosz kémbankként szankcionált - ügye is befolyásolhatta. A bank korábban teljes diplomáciai mentességet és adómentességet élvezett Magyarországon, dolgozói és vendégei pedig szabad utat kaptak az ország területére. A letelepedési kötvények rendszere is hasonló lehetőségeket nyújtott korábban, amelyeket az orosz külföldi hírszerzés vezetőjének családtagjai is kihasználtak.
Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal az új vízumrendszer tisztázása érdekében. Az EB főleg azt szeretné tisztázni, hogy mire terjednek ki ezek a szabályok és vajon érintik-e az uniós előírásokat. Az Országgyűlés decemberben fogadta el azt a javaslatot, ami az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait írja át. A kormány a változtatást azzal indokolta, hogy a korábbi szabályozás módosításra szorul, mivel az még a migrációs hullámok előtt született. A Nemzeti Kártya 180 napon belül 90 napot meghaladó, de maximum két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és maximum két évig lehet érvényes.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa felszólította a magyar kormányt az orosz és belarusz állampolgárok számára megnyitott Nemzeti Kártya nevű tartózkodási engedélyek kiadásának felülvizsgálatára. Augusztus 19-ig vár válaszokat a magyar hatóságoktól, hogy mennyire jelent biztonsági kockázatot a rendszer kiterjesztése az orosz állampolgárokra. Johansson szerint a Nemzeti kártya által elérhető tartózkodási engedély potenciálisan veszélyeztetheti az EU közös határellenőrzési rendszerét és megkerülheti a már bevezetett korlátozásokat. Az EU közös érdekének tartja, hogy biztosítsák: az orosz és belarusz állampolgárok alapos vizsgálaton essenek át, mivel fennállhat a kémkedés vagy egyéb biztonsági fenyegetés kockázata. Johansson arra kérte Magyarországot, hogy tartsák be az EU szankcióit és együttműködjenek az uniós hatóságokkal a közös biztonság érdekében.
Néhány nappal ezelőtt Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, azt sürgetve, hogy a következő októberi csúcstalálkozón vegyék napirendre a Magyarországon bevezetett gyorsított vízumrendszer problémáját.