A demencia, depresszió és hosszú Covid kezelésének új megközelítései
A demenciás esetek közel fele megelőzhető vagy lassítható lenne egy friss jelentés szerint, mely 14 rizikófaktort azonosított, mint például az oktatás hiánya és a magas vérnyomás. Egy másik tanulmány az életmód-terápia hatékonyságát hangsúlyozza a közepes depresszió kezelésében, míg egy harmadik kutatás a hosszú Covid súlyos következményeire figyelmeztet.
A demencia megelőzésében és lassításában kulcsfontosságú lehet az egészséges életmód, a mozgás és az agygyakorlatok. Egy új jelentés szerint a betegség kialakulását befolyásoló 14 rizikófaktor között szerepel az oktatás hiánya, a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a depresszió, az agykárosodás, a légszennyezettség, a szociális elszigeteltség, a túlzott alkoholfogyasztás, a testmozgás hiánya, a cukorbetegség és a sok koleszterin fogyasztása. A jelentés rámutat, hogy a szociális elszigeteltség, a légszennyezettség és az oktatás hiánya kormányzati beavatkozást igényel a megelőzés érdekében.
A Deakin Egyetem friss kutatása szerint az életmód-terápia hatékony lehet a közepes depresszió kezelésében, sőt, bizonyos esetekben még a hagyományos pszichoterápiánál is eredményesebb lehet. A vizsgálat során 182 beteget osztottak két csoportra, az egyik életmód-terápiában, a másik kognitív viselkedésterápiában részesült. Az életmód-terápián résztvevőknél 42%-kal csökkentek a depressziós tünetek, míg a pszichoterápia esetén ez az arány 37% volt. A kutatók szerint az életmódbeli változtatások fontosak a mentális egészségügyben, de nem helyettesítik a pszichológiai ellátást, és a betegek számára mindkét kezelési irány elérhetővé kellene válnia.
A hosszú Covid kapcsán is fontos új eredmények születtek. A Lancet Psychiatry folyóiratban közzétett tanulmány szerint a hosszú Covid szenvedői átlagosan alacsonyabb IQ-val rendelkeznek, és gyakran tapasztalnak kognitív problémákat, depressziót, fáradtságot és szorongást. A tünetek idővel nem javulnak, és akár munkahelyváltást is eredményezhetnek. A korai diagnózis és kezelés kiemelten fontos a hosszú Covid esetén, hogy megelőzzék a komolyabb problémák kialakulását. A kutatások alacsony résztvevőszáma ellenére a hosszú Covid továbbra is valós probléma, mely sok embert érint.
Egy nemzetközi tudóscsoport szerint az éghajlatváltozás és más környezeti fenyegetések olyan mértékűvé váltak a bolygónkon, hogy azok meghaladják a földi fajok természetes élőhelyükön való védelmére irányuló képességeinket. Egy biobank létrehozását javasolják a Holdon, ahol egy esetleges klímakatasztrófa ellenére is biztonságban lennének a földi fajok DNS-mintái. A Hold természetes fagyos környezete miatt a minták egész évben fagyasztva maradnának, emberi beavatkozás és energiaforrás nélkül. A fajok jövőbeli klónozása szempontjából a legfontosabb, hogy a sejteket élő állapotban tudják tárolni. A megközelítésnek vannak kritikusai is tudományos körökben, akik elsősorban a fajok kihalásának elkerülésére koncentrálnának, de a tudósok szerint fontos, hogy baj esetére legyen egy B-terv is.