Magyarország vétózta az EU venezuelai választásokat bíráló nyilatkozatát
Magyarország megvétózta az Európai Unió közös állásfoglalását, amely a vitatott venezuelai választási eredményeket kritizálta. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint a Nicolás Maduro által bejelentett választási eredményeket nem lehet elismerni, amíg a venezuelai elnök nem biztosít bizonyítékokat és átláthatóságot.
A német EU-tisztviselők szigorúbb szankciók bevezetését javasolták a venezuelai vezetés ellen, azonban ehhez Magyarország beleegyezése szükséges. Magyarország korábban megakadályozta az EU egységes nyilatkozatát a venezuelai elnökválasztás hibái miatt, amelyet Nicolás Maduro nyert meg, de a szavazatszámlálás részletes adatai nem kerültek nyilvánosságra. Az EU külügyi vezetője szerint a választásokat hibák és szabálytalanságok árnyékolják be, és a magyar kormány nem indokolta a vétót.
A diplomáciai patthelyzet következtében Németország saját szankciók bevezetését fontolgatja a venezuelai rezsim ellen. A német törvényhozók szankciókat terveznek, különösen a diktátori rendszert támogató katonai apparátus ellen. Az EU tagállamai egyhangú megállapodást igényelnek a szankciók bevezetéséhez, ami Magyarország ellenállása miatt lehetetlennek tűnik. Az EU országai arra szólították fel Madurót, hogy biztosítson nagyobb átláthatóságot a szankciók megvitatása előtt a keddi találkozójukon.
A magyar külügyminiszter, Péter Szijjártó korábban dicsérte Madurót, hangsúlyozva a szuverenitás megőrzésének és a külső beavatkozás elleni ellenállás fontosságát. A Politico szerint német uniós képviselők új, keményebb szankciókat mérlegelnek Venezuela ellen, de valószínűleg Magyarország ezeket is blokkolná. A hétfői magyar vétó miatt Josep Borrell kénytelen volt saját nyilatkozatot kiadni, majd kedd este egy újabbat, amelyben hangsúlyozta, hogy a kihirdetett választási eredményeket nem lehet elismerni Maduro rezsimje által szolgáltatott több bizonyítékig. Tavaly év végén, amikor még úgy tűnt, enyhül a venezuelai diktatúra szorítása, Szijjártó Péter több magyar energetikai vezetővel együtt Venezuelába utazott, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne több pénzt csinálni a gazdasági együttműködésből.
A Politico értesülései szerint a magyar kormány ismét megvétózott egy közös uniós állásfoglalást a venezuelai választások vitatott eredményéről. Az olajtartalékokban gazdag országban rendezett elnökválasztáson Nicolas Maduro megelőzte az ellenzéki Gonzalez Urrutiát, ezzel megőrizve helyét, ami meglepetést okozott, mivel több exit poll az ellenzéki jelölt győzelmét vetítette előre. Josep Borrell kiemelte, hogy az EU „szorosan követi a választási folyamatot”, és a meg nem erősített eredmények „nem tekinthetőek úgy, hogy a venezuelaiak akaratát képviselik, amíg nem hoztak nyilvánosságra és hitelesítettek minden hivatalos adatot a választóhelyiségekből”. A nyilatkozat szerint az EU sajnálja, hogy nem teljesítették a 2021-es megfigyelőmissziója ajánlásait, és a választási feltételek egyenlőtlenségét is kifogásolja. Az uniós külügyekről a tagállamok egyhangúlag döntenek az EU miniszteri Tanácsában, amelyet július 1. óta a magyar kormány elnököl, de a külügyminiszteri formációja az egyetlen, ahol nem az adott ország tárcavezetője, hanem az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezet.
Az Index beszámolója szerint harmadszorra is újraválasztották Nicolas Maduro venezuelai elnököt, a választás előtt még ellenzéki győzelmet jósoltak, de a választáson 5,15 millió venezuelai voksolt Maduróra, ezzel megszerezve a szavazatok 51 százalékát. A választási eredmények hatására tüntetéseket szerveztek, mivel arra gyanakodnak, hogy választási csalás történt, és ezek a demonstrációk eddig 16 halálos áldozatot követeltek. A tüntetők „Szabadságot, szabadságot!” skandálva a kormány bukását követelték, míg a katonaság és vízágyúkkal felszerelt rendőrök a tüntetéseket próbálták leverni. Maduro az ellenzéket azzal vádolta, hogy az eredmények vitatásával puccsra szólít fel.
Számos nemzetközi szervezet felszólította a venezuelai hatóságokat, hogy adják ki az egyes szavazóhelyiségek szavazási jegyzőkönyveit. Argentína nem volt hajlandó elismerni a választási eredményeket, válaszul Venezuela visszahívta diplomatáit Buenos Airesből, de más latin-amerikai országokból is, amelyek vitatták a kormánypárti győzelmet. Konstantin Kuhle, a német szabaddemokrata párt (NSZP) EP-képviselője szerint az EU-nak „meg kellene fontolnia a venezuelai vezetéssel szembeni szigorúbb szankciókat – ez különösen a diktátort védő venezuelai katonai apparátusra vonatkozik”. Kuhle felhívja a figyelmet egy közelgő menekülthullámra is, amelynek hatásait Európáig érezhetjük, és az EU-nak foglalkoznia kell a választási csalással. Szankciókról azonban csak egyhangú szavazással dönthetnek, és Magyarország a kezdeményezéseket nem fogja támogatni, mivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már novemberben a magyar állam támogatását fejezte ki az elnöknek.