Kijev kemény üzenetet küldött Budapestnek: az orosz olajtól való elszakadásra van szükség
Az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal szerint az orosz olajtól való elszakadás elengedhetetlen, és az Ukrajna által bevezetett Lukoil-szankciók nem kerülhetnek eltörlésre, mivel nem veszélyeztetik az EU és Szlovákia energiabiztonságát.
Denisz Smihal, az ukrán miniszterelnök a Telegramon keresztül közölte, hogy az orosz olajtól való elszakadásra van szükség, és az Ukrajna által bevezetett Lukoil-szankciók nem kerülhetnek eltörlésre, mivel nem veszélyeztetik az EU és Szlovákia energiabiztonságát. Smihal hangsúlyozta, hogy az orosz olajszállítások zavartalanságát követelő szlovák fenyegetések ellenére Ukrajna nem enged a nyomásnak. Az ukrán miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak és Szlovákiának volt két éve az orosz vezetékes olajellátás diverzifikálására, és hangsúlyozta, hogy az ukrajnai tranzit azon országok felé lesz stabil, "amely értékeli a szabadságot és a jogállamiságot". Smihal szerint az EU-Ukrajna társulási megállapodásban rögzített feltételeket betartják, és nem szakítják meg teljesen az energiaszállításokat.
Az Európai Bizottság magyarországi képviselete szerint a Bizottság már múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál a szlovák kormánnyal együtt, és kritizálta a Bizottságot a tétlenség miatt. Az Európai Bizottság válaszában közölte, hogy kapcsolatban állnak az érintett hatóságokkal, és részletes válaszokat várnak tőlük a helyzet megítéléséhez. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az EU már korábban létrehozott keretrendszereket a tagállamok számára, hogy csökkentsék függőségüket az orosz energiahordozóktól.
Smihal szerint az EU „teljes megértéséről” biztosította őket a Lukoil-ügyben, és az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által elfogadott szankciók nem fenyegetik Szlovákia, illetve általában véve Európa energiabiztonságát, éppen ezért feloldásuk nem képezi vita tárgyát. Az ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy „Szlovákia megbízható partnerünk, akitől nem várunk zsarolást, vagy fenyegetést”, és hogy „a veszély Oroszországból és a szlovák nép ellen folytatott hibrid energetikai hadviseléséből ered”.
Kijev június végén szankciókkal sújtotta a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajcéget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől, és leállítva a kőolajszállítást a magyarországi és szlovákiai kőolajfinomítókba. Robert Fico szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil tranzitját.
Szijjártó Péter kérdezte, hogy miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt, miután Magyarország már több mint egy hete Szlovákiával együtt kezdeményezte az Európai Bizottság fellépését az ügyben. Az Európai Bizottság magyarországi képviselete most azt írta, hogy fokozott figyelemmel követik a helyzetet, szoros kapcsolatban vannak a magyar és a szlovák hatóságokkal, és várják az érintett hatóságoktól a részletes válaszokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni.
Szijjártó Péter azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy talán ők állnak a Lukoil-szankciók mögött, és hogy az Európai Bizottság gyengeségét mutatja, hogy nem képes érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben. Az orosz állami propaganda részeként működő TASSZ állami hírügynökség is hosszan idézte Szijjártó Péter közleményét az Európai Bizottság gyengeségének bizonyítékaként.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy nem lép fel az általa „zsarolásnak” nevezett ukrán intézkedés ellen, és „háborúpárti összejátszásnak” nevezte az eseményeket.
A Lukoil azért kerülhetett szankciós listára, mert Ukrajnának elege lett abból, hogy olyan cég szerez rajtuk keresztül bevételt, mely aktívan támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen folytatott háborúját.
Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter kritikus álláspontot ütött meg Ukrajnával szemben, figyelmeztetve, hogy az olyan lépések, mint a Lukoil szállítmányainak betiltása, milyen hatással lesznek Magyarországra és Szlovákiára. A Bloomberg szerint Bettel egy lettországi sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának mérlegelnie kell, hogy az ilyen lépések más nemzetek fogyasztóit is érintik, és arra figyelmeztetett, hogy mindez csatározásokhoz, kölcsönös szankciókhoz vezethet az érintett országok közt.
Az ukrán külügy egyik szóvivője, Heorhij Tihij közölte, hogy Ukrajna szoros kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, és kész csatlakozni a vita megoldását célzó konzultációkhoz, ha az EU végrehajtó szerve úgy dönt. Tihij szerint folyamatos kapcsolatban állnak a szlovák féllel – miniszterelnöki szinten, de más minisztériumokban is, és tanulmányozzák a beérkező javaslatokat, de nem ejtett szót arról, hogy a magyar kormánnyal vannak-e ugyanilyen tárgyalásaik.