A magyar gazdaság növekedési kilátásai
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság idén 1,8-2,2%-kal nőhet, és a következő évben elérhető a 3,5%-os növekedés.
A magyar gazdaság idei növekedési üteme jelentősen alacsonyabb lehet a kormány által eredetileg várt 4%-os előrejelzésnél. A pénzügyminiszter azonban továbbra is optimista a jövőt illetően, és a következő évre 3,5%-os növekedést tűzött ki célul. A német gazdaság gyengélkedése hatással van a magyar gazdaságra, de Varga Mihály reménykedik a következő félévben bekövetkező fordulatban, amely mind Németországot, mind Európát erősítheti.
A második negyedévben Magyarország a legjobban teljesítő európai országok közé tartozott, Portugáliát és Spanyolországot leszámítva. A magyar gazdaság növekedését a reálbérek kilenc hónapja tartó emelkedése és a fogyasztás bővülése is támogatja. A kormányzati intézkedések, mint például az állami beruházások befagyasztása és adó- illetve illetékemelések, hozzájárulnak a pozitív gazdasági értékelések fenntartásához, és Magyarország május-júniusban befektetésre ajánlott kategóriát kapott a hitelminősítőktől.
A nemzetközi felmérések jelentős növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak, ami alapot ad a pénzügyminiszter optimizmusához. A kihívások ellenére, mint például az orosz-ukrán konfliktus és a magas energiaárak, a magyar gazdaság a második negyedévben a legtöbb európai országot megelőzve teljesített. A 2024-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést a kormány lefelé módosította, és a legutóbbi GDP-adatok alapján a növekedési kilátásokat újraértékelték. Varga Mihály bejelentése egy visszafogottabb kilátást tükröz a korábbi előrejelzésekhez képest, és a megszorításokat részben a hitelminősítők miatt kellett bevezetni.
A 2023-as második negyedéves GDP-növekedés 1,3%-os volt, ami az előző év azonos időszakához képest alacsony, de az előző negyedévhez képest 0,2%-os csökkenést jelent. Az alacsony bázis miatt tűnik a mostani éves hazai GDP-bővülés kiemelkedően jónak uniós összehasonlításban. Varga Mihály a gyenge növekedésre a háborút, az európai versenyképességet és a gyengélkedő német gazdaságot hozta fel magyarázatként.