Előfeltételek nélküli béketárgyalások és Kína szerepe az ukrán konfliktusban
Alexander Stubb finn elnök előfeltételek nélküli béketárgyalásokat sürget Ukrajna és Oroszország között, míg Ukrajna Kínát és más országokat is bevonva keresi a diplomáciai megoldásokat.
A finn elnök, Alexander Stubb a Le Monde-nak adott interjújában arra biztatta Ukrajnát, hogy kezdjen előfeltételek nélküli béketárgyalásokat Oroszországgal, anélkül, hogy az orosz csapatok kivonását követelnék a megszállt területekről. Stubb szerint a békéhez vezető út világos: Oroszországnak távoznia kell, de ezt nem tekinthetjük előfeltételnek. A finn elnök hozzátette, hogy Kína erős pozícióban van Oroszországgal szemben, és sokat tehet a háború befejezéséért.
Stubb kiemelte, hogy Ukrajna most jobb helyzetben van, mint két hónappal ezelőtt, mivel megérkezett a nyugati támogatás, és nem következett be az orosz áttörés. Kijev már megrendezte az első nemzetközi békekonferenciát száz ország részvételével, Oroszország nélkül, és a finn elnök szerint a tervezett második békekonferenciára már Moszkvát is be kell vonni. Azonban a Kreml hozzáállása kérdéses, mivel Zaharova külügyi szóvivő reakciója nem mutatja a készséget a tárgyalásokhoz.
Az ukrán kormány hivatalos meghívást intézett Vang Ji kínai külügyminiszterhez, hogy látogasson el Ukrajnába, és a kijevi külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tykhij szerint Peking érdeklődik a javaslat iránt. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter múlt heti kínai látogatása során több mint három órás megbeszélést folytatott kínai kollégájával, ami az ukrán-kínai diplomáciai kapcsolatok élénkülését jelzi.
Kuleba kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal, amennyiben Ukrajna szuverenitását és területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartják, bár szerinte orosz oldalról erre nem sok hajlandóság mutatkozik. Kína eddig semleges álláspontot képviselt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, de a teljes körű ukrajnai invázió előtt határok nélküli partnerséget kötött Oroszországgal.
Az Egyesült Államok jelenlegi stratégiája, amely fokozatos és óvatos katonai segélyt nyújt Ukrajnának, fenntarthatatlannak bizonyul. A Biden-kormányzat politikája, miszerint csak annyi támogatást nyújtanak Kijevnek, hogy az ne omoljon össze az orosz támadás alatt, nem vezet győzelemhez, és nem stabilizálja Európa keleti határát. Ezzel szemben Donald Trump volt elnök és J. D. Vance amerikai szenátor a tárgyalásos rendezést részesíti előnyben, amely lehetővé tenné Washington számára, hogy figyelmét és erőforrásait máshová összpontosítsa.
A háború gyors befejezéséhez az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek jelentősen javítaniuk kell Ukrajna katonai helyzetén, fegyverek nagy mennyiségű beáramlásával, és nem szabad korlátozniuk azok használatát. A Foreign Affairs hasábjain Jakub Grygiel szerint a békére akkor van a legreálisabb esély, ha az ukrán csapatok képesek lesznek egy olyan döntő támadást indítani, amely az orosz erőket visszaszorítja a 2022 előtti vonalakon túlra. Az amerikai hadseregnek rengeteg felesleges felszerelése van, beleértve a régebbi tank- és egyéb járműmodelleket, amelyeket fel lehetne újítani és el lehetne szállítani Ukrajnának. Az amerikai és európai ipar várhatóan 2025 végére elegendő mennyiségű tüzérségi lövedéket fog előállítani, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy nemcsak védelmi pozícióit tarthassa fenn, hanem támadó akciókat is indíthat.
Ezenkívül Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes szerint hamarosan hír várható India és Ukrajna kapcsolatának szorosabbra fűzéséről, ami új dimenziót adhat az ukrajnai konfliktus nemzetközi dinamikájához. Campbell kiemelte az indiai-amerikai kapcsolatok fontosságát is, jelezve, hogy India felelősségteljes szerepet kíván játszani a globális színtéren. Az elmúlt időszakban India és Kína, mint baráti nemzetek, folytatták a kereskedelmet Oroszországgal, miközben a nyugati országok szankciókat vezettek be Moszkva ellen.