Lukoil-ügy: Benzinkrízis fenyegetése az EU-ban

A magyar és a szlovák kormány az EU-n belüli ellenállásra reagálva fenyegetőzik benzinkrízissel, miközben a színfalak mögött alternatív szállítási lehetőségeket keresnek a Politico értesülései szerint.

A Politico szerint a magyar és a szlovák kormány fenyegetőzéssel próbálja kezelni az EU-n belüli ellenállást a Lukoil-ügyben, miközben csendben más szállítási lehetőségeket keresnek. Robert Fico szlovák miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt már arra, hogy vannak technikai megoldások, amelyek kezelhetik a helyzetet, és Kijevből is érkezett már pozitív reakció.

A Politico cikke szerint az Európai Bizottság és számos tagállam nem mutat ambíciót, hogy támogassa Magyarországot és Szlovákiát az orosz olajszállítások fenntartásában. A tagállamok frusztráltak és elkeseredettek az ügy miatt.

Egyes diplomáciai források szerint az EU-tagállamok erőfeszítéseket tettek az orosz energiahordozóktól való függőség megszüntetésére, és úgy vélik, Magyarországnak hiányzik az eltökéltség ebben a kérdésben. Egy másik uniós diplomata szerint a Bizottság nem szívesen segítene Magyarországnak, és utalt arra, hogy a magyar kormányfő nem kellett volna Moszkvába látogasson.

A brüsszeli kereskedelempolitikai ülésen kevés fogadókészség mutatkozott a Lukoil-ügyben, 11 tagállam állt a Bizottság mellé. A Bizottság azonban foglalkozik az üggyel az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy biztonságpolitikai okokra hivatkozva felfüggesztheti a megállapodás bizonyos részeit.

Brüsszel jelenleg információkat gyűjt, és több tagállam morgolódik, hogy Magyarország és Szlovákia még mindig nem váltott le az orosz olajról, sőt Magyarország növelte is az orosz olajszállításokat Ukrajnán keresztül.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kérdéseket vetett fel az Európai Bizottság szerepével kapcsolatban az ukrán olajszállítások tiltása ügyében. Az ukránok szankciós listára tették a Lukoilt, ami veszélyezteti a magyar és szlovák ellátást. Szijjártó szerint az Európai Bizottság nem tett semmit az ügyben, és felvetette, hogy lehet, hogy Brüsszel áll a tiltás mögött. A miniszter újabb éles kirohanásban az Európai Bizottságot vádolta meg azzal, hogy ők találták ki az olajszállítások tiltását, és színvallásra kényszerítené Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy tisztázza, Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől.

Gulyás Gergely szerint üzemanyaghiány is lehet, de szeptemberig megoldást kell találni. Az Index kérdésére nem tudott pontos arányt mondani a Lukoil beszállításának mértékéről, de azt állította, hogy az 50 százalék körül lehet.

Robert Fico szlovák miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az orosz kőolajexport korlátozásának döntését Ukrajna hozta meg, és ha nem állnak le a korlátozással, a Slovnaft nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot. Az ukránok az összes orosz cég szállításait blokkolhatják, hiszen a Rosznyeft és a Tatnyeft is elkezdte a kikötők felé átirányítani szállításokat a Lukoil mellett.

A tagállamok jelentős része felől nem számíthat megértésre, illetve támogatásra az orosz olajért folytatott küzdelemben Magyarország és Szlovákia, és az Európai Bizottság is vonakodhat az ügyben, illetve egyelőre csak információkat kért be. Az EU-Ukrajna konzultációs folyamat hivatalosan csak azután indul majd el, ha a Bizottság valamikor döntést hoz az ügyben.

Az Európai Bizottság szóvivője, Olof Gill egy hete a Politicónak azt mondta, még tanulmányozzák a levelet, de készek támogatni a tagállamokat abban, hogy Ukrajnával közösen találjanak megoldást. Valdis Dombrovskis alelnök viszont nem sokkal később közölte, hogy az Európai Bizottságnak több időre van szüksége, hogy bizonyítékokat gyűjtsön, és értékelje a jogi helyzetet. Az EU-tagállamok kereskedelmi képviselőinek múlt szerdai találkozóján 11 ország támogatta az Európai Bizottság álláspontját a magyar–szlovák kezdeményezésről (tehát azt, hogy egyelőre nem lépnek semmit az ügyben), és egyetlen tagállam sem állt ki Budapest és Pozsony mellett.

Ukrajna kész gyorsan megoldani az olajtranzit krízist Szlovákiával – nyilatkozta a Reutersnek az ukrán energiaügyi miniszter helyettese. Mint Roman Andarak elmondta, Ukrajna garanciát vállal az olajszállítások zavartalanságára, de arról nincs szó, hogy a Lukoil szankcionálását felfüggesztenék. Továbbra is csak a nem-szankcionált orosz olajcégek számára garantálják a szállítmányok áthaladását Ukrajnán - tehát lényegi előrelépés nem történt.

A Reuters cikke kitér arra, hogy az Ukrajnába irányuló gázolaj-beszállítások mindössze 10 százaléka érkezik Magyarországról és Ukrajnából, ami elemzők szerint más forrásokból is kiváltható. Roman Andarak helyettes miniszter ígéretet tett a probléma gyors rendezésére, ehhez azonban annyit kértek, Szlovákia aktiválja 2014-es ukrán-EU kereskedelmi megállapodás vonatkozó mechanizmusait. Keddig ez azonban nem történt meg.

A Politico idéz névtelen brüsszeli diplomata forrásokat, akik álságosnak tartják, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak két éve volt az orosz energiafüggés csökkentésére, alig tettek valamit, most pedig Brüsszeltől kérnek segítséget. A két ország a múlt héten fordult az Európai Bizottsághoz, a szabályok szerint a Bizottságnak lépnie kell, vizsgálják is a lehetőségeket, de a színfalak mögött a diplomaták már azon is felháborodtak, hogy egyáltalán foglalkozniuk kell a problémával.

A Politico szerint Szlovákia megkezdte a finomítja korszerűsítését, de Magyarország más utat választott, szerintük 2021-hez képest 50 százalékkal növeltük az oroszországi olajimportot.

Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon háborodott fel, hogy több mint egy hét telt el azóta, hogy Szlovákiával közösen kezdeményezték az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt, és az Európai Bizottság nem tett semmit. Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság írásbeli választ küldött a Reutersnek, amelyben jelezte, hogy a Magyarország és Szlovákia felől érkezett múlt hétfői levél után megkezdte az információgyűjtést. A Bizottság részletes kérdéseket intézett Szlovákiához és Magyarországhoz a teljes körű elemzés elkészítése érdekében, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal. Ezek a kérdések a jelenlegi olajtranzit mennyiségére, az Ukrajnán keresztül olajat szállító jogi személyekre és a hatályos szerződésekre, az alternatív szállítási útvonalak lehetőségeire, valamint azok költségeire vonatkoznak. Így a jelek szerint most Brüsszelben arra várnak, hogy a helyzet elemzéséhez szükséges adatokat megkapják minden irányból és ezek alapján tudják kialakítani az álláspontot.