A magyar gazdaság és a jelzáloghitelezés helyzete
A magyar gazdaság a vártnál gyengébben teljesített az idei év második negyedévében, miközben az átlagkeresők jelenleg maximum 29,5 millió forint jelzáloghitelt vehetnek fel 20 évre a havi nettó jövedelmük alapján.
Az átlagos bruttó havi bér 2024 májusában 652 000 forint volt, a nettó átlagkereset pedig 433 600 forint. Az előző évhez képest a bruttó átlagbér 14,8%-kal, a nettó átlagbér 14,6%-kal, a reálbérek pedig 10,4%-kal nőttek. A bankok a hitelfelvételkor a hitelesített nettó jövedelmet veszik figyelembe, és ügyelnek arra, hogy a havi törlesztőrészlet ne haladja meg a nettó jövedelem 50%-át, 600 000 forint feletti jövedelem esetén pedig a 60%-át. Egy 433 600 forintos nettó jövedelemmel a maximum felvehető jelzáloghitel összege 20 éves futamidőre 29,5 millió forint, havi törlesztőrészlettel 215 896 forint és a teljes visszafizetendő összeggel 51 827 640 forint.
A medián nettó fizetést keresők, akiknek jövedelme 363 900 forint, körülbelül 24,5 millió forintos maximum jelzáloghitel összegre számíthatnak 20 éves futamidőre, vagy akár 29-29,5 millió forintig terjedhet 30 éves futamidőre, de ez csak bizonyos bankoknál lehetséges, amelyek olcsóbb hiteleket kínálnak. Társhitelfelvevő bevonásával növelhető a nagyobb jelzáloghitel összegre való jogosultság, és potenciálisan kedvezőbb kamatlábak is biztosíthatók.
A magyar gazdaság teljesítménye a 2024-es év második negyedévében a nyers adatok szerint 1,5%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent. Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A gazdasági növekedést támogató ágazatok közül az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez. Az ipar hozzáadott értékének csökkenése azonban fékezte a gazdasági növekedést. Az elmúlt két év során a gazdaság négy negyedévet tapasztalt csökkenéssel vagy stagnálással, az agrárszektor pedig a növekedési időszakokban volt a fő növekedési tényező.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) különböző GDP mutatókat szolgáltat jelentéseiben, ahol a szezonálisan és naptár szerint kiigazított indexet tekintik a nemzetközi összehasonlítás fő számának. Az európai gyakorlatban széles körben használt negyedév-on-negyedév GDP indexe a szezonalitást és a munkanapokat figyelembe véve van kiigazítva. Az első negyedévi teljesítménynél rosszabbat mutatott a magyar gazdaság a második negyedévben a KSH előzetes becslése szerint.
A KSH havi közlései alapján már egyébként láthatóak voltak a magyar gazdaság problémái. Az ipar, különösen az autógyártás és az akkugyártás, nagyon gyengén teljesített, és a beruházásoknál is várat magára a pozitív fordulat. A gazdasági növekedést támogató ágazatok sem mutatnak nagyobb, érdemi növekedést, és a lakosság fogyasztása is csak nagyon lassan kezd bővülni, inkább spórolnak és visszaépítik a megtakarításaikat. A statisztikai hivatal szerint legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá a növekedéshez, míg a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a gazdasági növekedést.
A friss GDP-adatok közzététele után a forint árfolyama gyengült az euróval szemben, a 8:30-as közlés előtti 391-es szintről 394 fölé emelkedett.