A mesterséges intelligencia kihívásai a zeneiparban és az energiaforrások változása az EU-ban
A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása a zeneiparban aggodalmakat kelt, míg az Európai Unióban a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, előtérbe kerülése jelentős változásokat hozott.
Steven Wilson, a Porcupine Tree zenekar világhírű zenésze, közösségi oldalán osztotta meg aggodalmait a mesterséges intelligencia zenére gyakorolt hatásáról, amely szerinte a jövőben feleslegessé teheti a zenészeket és a felvett zeneszámokat, hiszen az AI valós időben állítja elő a zenét a hallgatók igényei szerint. Temesi Bertalan, Artisjus- és Fonogram-díjas zenei rendező, producer és basszusgitáros szerint a legnagyobb probléma a jogi szabályozás hiánya, amit az Európai Unió nemrég kiadott 140 oldalas dokumentuma is alátámaszt.
Az Economx podcast adásában számos kérdés került terítékre, többek között az AI által készített zenék szerzői jogi kérdései, a mesterséges intelligencia definíciójának és működésének problémái, valamint a Metallica és a Napster közötti jogi vita. Emellett felmerült a kérdés, hogy zenei képzettség nélkül hogyan lehetne AI segítségével operát írni.
Az AI Summit BUDAPEST rendezvénysorozat, amelyet az Indamedia szervez, lehetőséget nyújt a mesterséges intelligencia üzleti, társadalmi és ipari hatásainak megismerésére. A konferencia a kelet-közép-európai régió egyik legfontosabb AI és innovációs eseményévé vált, és a következőt 2024. szeptember 9-én és 10-én rendezik meg.
Az energiaforrások terén az EU-ban 2024 első hat hónapjában a villamosenergia-termelés 60 százaléka származott szél- és napenergiából, míg a fosszilis tüzelőanyagok aránya 27 százalékra csökkent. A megújuló energiaforrások és az atomenergia együttesen az EU áramtermelésének közel háromnegyedét adták. A gázfelhasználás 14 százalékkal esett vissza, amit részben az enyhe időjárás és a vízerőművek nagyobb kihasználtsága magyaráz. Az Ember független globális energetikai agytröszt szerint ezek az eredmények jelentősége az éghajlat szempontjából is kiemelkedő.
A gazdasági hangulatindex (ESI) alig módosult az euróövezetben és az Európai Unióban júliusban az előző havihoz képest, Magyarországon azonban csökkenést regisztráltak. Az ESI az euróövezetben a júniusi 95,9 pontról 95,8 pontra csökkent, míg az Európai Unió gazdasági hangulatindexe 96,3 pontról 96,4 pontra emelkedett júliusban. A foglalkoztatási várakozások indexe (EEI) az EU-ban 1,6 ponttal 98,7 pontra, az euróövezetben pedig 1,8 ponttal 97,8 pontra gyengült. Magyarország esetében az ESI 98,9 pontra süllyedt júliusban a júniusi 101,7 pontról. Az ipari mutató mínusz 7,3 pontról mínusz 10,3 pontra, a szolgáltatóipari mínusz 2,5 pontról mínusz 4,7 pontra csökkent, míg az építőipari hangulatindex mínusz 22,9 pontról mínusz 20,8 pontra emelkedett. A foglalkoztatási várakozások indexe Magyarországon 104,4 pontról 104,5 pontra nőtt, a fogyasztói hangulat pedig mínusz 25,1 pontról mínusz 24,1 pontra, a kiskereskedelem hangulati mutatója mínusz 12,8 pontról mínusz 12,1 pontra javult.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Hanoiban tett látogatása során kijelentette, hogy az EU kulcsszerepet kíván játszani a Dél-kínai-tenger békéjének és stabilitásának megőrzésében. Az EU kész támogatni Vietnamot a tengeri biztonság és a kiberbiztonsági képességek fejlesztésében, ami különösen fontos a Kínával fennálló területi viták fényében. Borrell kiemelte, hogy az Unió segíthet Vietnam képességeinek növelésében a kiberbiztonság, a tengeri biztonság és a válságkezelés terén. Vietnam az utóbbi időben törekedett biztonsági felszereléseinek diverzifikálására, és 2022 óta több országgal, köztük európai partnerekkel is tárgyalásokat folytat a lehetséges védelmi szállításokról.