A kormány osztaléktervei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatban
A magyar kormány jelentős bevételi forrást lát a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérben, amelynek osztalékfizető képessége évente 30-35 milliárd forint között mozog.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy miért volt jó döntés a magyar állam részéről, hogy a budapesti reptér megvásárlása mellett döntött. A repülőtér stratégiai jelentőségű az ország számára, és a forgalma már közelíti a Covid-járvány előtti rekord-szinteket. Az államtitkár szerint a repülőtér nyereséget termel, és a kifutópályák még nem érték el a kapacitásuk maximumát, így a forgalom tovább bővülhet a jövőben.
A kormány a repülőtér osztalékfizetési képességére alapozva számít jó bevételre, amely hozzájárulhat a 1400 milliárd forintos reptérvásárlás megtérüléséhez. Dömötör Csaba szerint, ha csak az osztalékfizetési képességet vesszük alapul, akkor a befektetés leghamarabb 40 év alatt térülhet meg.
A repülőtér jövőbeli fejlesztéseiről is szó esett, Dömötör Csaba említést tett arról, hogy a reptér megközelítési lehetőségét is javítani kell, és a terminál építésére is sor kerülhet. A július elején tartott közös sajtótájékoztatón a Vinci képviselői és Nagy Márton is tárgyaltak erről. Az államtitkár úgy látja, hogy a külföldi tulajdonosok eddig úgy vettek ki egy halom pénzt az üzemeltetésből, hogy az egyre szükségesebb fejlesztések rendre elmaradtak és nem épült új terminál, ez utóbbira most sor kerülhet.
Az államtitkár a repülőtér 2005-ös privatizációját is felhánytorgatta, amely során szerinte már akkor is jelentős, 10 milliárdos nyereséget termelt a létesítmény. Dömötör Csaba szerint a budapesti reptér stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a forgalma és most újra a Covid-járvány előtti rekord-szinteket közelíti. A reptér milliók számára az ország kapuja, „15 millió utasról van szó, ami a jövőben akár meg is duplázódhat”.
A reptércégért a kormány 3,1 milliárd eurót, azaz nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett, ami jelentős kiadást jelent az állam számára, különösen a jelenlegi nehéz anyagi helyzetben, amikor az év első három hónapja során a tervezett államháztartási hiány a GDP 2 százaléka helyett már 4 százalékot ért el.