Magyarország és Szlovákia kihívásokkal néz szembe az orosz olajszállításokban
Magyarország és Szlovákia aktuális helyzete az orosz olajszállítások terén figyelmeztető jel lehet, mivel az ukránok döntése értelmében nem szállítják át a Lukoil olaját a két ország felé. A helyzetet egyelőre más orosz szállítók pótolják, így rövid távon nincs ellátásbiztonsági kockázat. Azonban ha a helyzet nem oldódik meg, akár a stratégiai készletek részbeni felhasználása is szükségessé válhat.
Az ukránok június végén hozott döntése, amely részleges tilalmat rendelt el az orosz olajra, július 11-től vált hatályossá. Magyarország és Szlovákia esetében évi 2-2 millió tonna nyersolajszállítmányról van szó, ami jelentős részét képezi a százhalombattai finomító kapacitásának. A Lukoil által tervezett júliusi szállításokat az orosz kikötők felé irányították át, ami a Magyarország és Szlovákia felé vezetéken értékesített éves mennyiség egytizenkettedét teszi ki.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint a két ország bevonja az Európai Bizottságot a tárgyalásokba, hogy sürgősen egyezkedjen Ukrajnával. Ha nem sikerül megoldást találni, akkor választottbíróság elé kerülhet az ügy. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a stratégiai készletek részbeni felszabadítása is szóba jöhet.
A magyarországi nyersolajellátás harmada, a keleti irányú orosz olajimport fele kiesett, ami közép távon nem fenntartható, így alternatív megoldásokat kell találni. Lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy a Lukoil kijátssza az ukrán szankciót, vagy hogy más orosz szállítók helyettesítik a kieső mennyiséget. Emellett felmerül a Horvátország felőli import felpörgetésének lehetősége is.
Az Adria-olajvezeték jelentheti az elsődleges opciót, de ennek kapacitása nem elegendő a pozsonyi és a százhalombattai finomító teljes körű ellátásához. Emellett a tranzitdíjak emelkedése is problémát jelenthet. A Mol Csoport és a horvát JANAF vezetéküzemeltető közötti keretszerződés értelmében 2,2 millió tonna nyersolajat kell átvennie a cégcsoportnak, ami az év végéig szóló keret hamarosan kimerülhet.
Ha az ukránok teljesen blokkolnák a Barátság II. vezetéken át a nyersolaj szállításokat, az már komoly ellátásbiztonsági kockázatokat okozna. Ebben az esetben a finomítók kapacitását jelentősen csökkenteni kellene, ami akár 5-10%-os kiskereskedelmi üzemanyagár-emelkedést válthatna ki. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Facebook-hirdetésben hangsúlyozta, hogy Magyarország növeli függőségét Oroszországtól, miközben a szomszédos országok csökkentik azt.
Az Erste elemzője szerint az ukrán döntés figyelmeztetésként értelmezhető a magyar politika számára, hogy készek leállítani az orosz olaj vezetékes szállítását a régió felé — annak ellenére, hogy a tranzit bevételt hoz Ukrajna és az Ukrtransnafta számára — ha a magyar és a szlovák politika nem változik az orosz-ukrán háború vonatkozásában. Emellett nem mellékes körülmény, hogy Magyarország az Oroszországból importált olajból előállított késztermékekből Ukrajnába is exportál, és az ukrán áramimport 42 százaléka is Magyarországról érkezik.
Továbbra is eredménytelenek a többoldalú tárgyalások, így egyelőre nem érkezik a Lukoiltól olaj Magyarországra és Szlovákiába. Magyarországnak ugyanakkor ott vannak a stratégiai készletei is, amelyek mind nyersolajból, mind finomított termékekből 3-3 hónapra elegendő mennyiséget tartalmaznak. A Mol Nyrt. kérdéseinkre azt a választ adta, hogy nem kommentálják a kialakult helyzetet. Az Erste olaj- és gázipari elemzője, Pletsner Tamás szerint a legrosszabb esetben, ha a viszonyok nagyon eldurvulnának és a szállításokat teljesen leállítanák a Barátság II. kőolajvezetéken, akár 20-30 százalékkal is vissza kellene fognia a teljesítményét az olajfinomítóknak.