Kamatcsökkentés és új fizetési megoldások Magyarországon
Magyarországon a kamatcsökkentés folytatódhat, miközben az új QR-kódos fizetési megoldás jelentős díjcsökkenést hozhat a vállalkozások számára.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Virág Barnabás korábban jelezte, hogy a kamatcsökkentési lehetőség napirenden van, és a piaci elemzők többsége szerint a jegybank folytatni fogja a kamatcsökkentést a holnapi ülésén. A kamatcsökkenés mértéke várhatóan 25 bázispont lesz, és az év végéig még további két kamatcsökkentés várható.
A kamatcsökkentési várakozásokat az Egyesült Államokban tapasztalható munkaerőpiaci gyengülés és az infláció mérséklődése is táplálja, amelyek a Fed kamatcsökkentési várakozásait erősítik. A pozitív nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok következtében a kamatpálya kissé lejjebb tolódott, bár a 2025. december végi kamatokról szóló előrejelzések még bizonytalanságot mutatnak.
A kamatcsökkentés mellett a kereskedők számára is fontos változások következhetnek be. Az MNB új QR-kódos fizetési megoldása, a qvik, jelentős díjcsökkenést hozhat a vállalkozásoknak, különösen a kisebb forgalmú kereskedők számára. Az új megoldás a kártyás fizetések elfogadásának költségeit csökkentheti, és ingyenesen használható lesz a vásárlók számára. A kisebb kereskedők esetében a POS-terminál elhagyása vagy olcsóbb eszközre cserélése segíthet a költségek csökkentésében.
A bankkártyás fizetések költségei emelkedtek a kereskedőknél, különösen a kisebb szereplők számára jelent ez nehézséget. A legkisebb forgalmú kereskedők esetében a költségek 3,1 százalékra nőttek, ami 0,4 százalékpontos növekedést jelent a tavalyihoz képest. A magas költségek egyik oka, hogy eddig nem volt érdemi elektronikus alternatíva a kártyahasználathoz, de az ősztől induló qvik megoldás változást hozhat ezen a területen.
A pénzforgalmi szolgáltatók bevételeinek egyre nagyobb része származik tranzakciószámmal vagy értékkel arányos díjakból, ami hátráltatja az elektronikus fizetések használatát. A kártyatársaságok által meghatározott bankközi jutalékok aránya csökken, míg az elfogadást nyújtó szolgáltatók által megszabott díjak aránya nő.
Az MNB szakértői szerint a magyar bankok azzal, hogy magasan tartják a lakossági költségeket, öngólt lőnek, és ezzel elősegítik a fintech szolgáltatók terjeszkedését. A lakosság pénzforgalmi költségei tavaly 265 milliárd forintra rúgtak, ami 11 százalékkal volt magasabb a 2022-es adatoknál. A költségek emelkedésének okai között szerepel a banki díjak inflációval történő korrekciója és az elektronikus pénzforgalom bővülése.
A lakossági szolgáltatások költségei így oszlanak meg:
- számlavezetés 26 százalék
- készpénzfelvétel 24 százalék
- átutalások 21 százalék
- kártyakibocsátás 14 százalék.
Az MNB célja, hogy 2030-ig a lakossági átutalások minimum 80 százaléka ingyenes legyen, vagyis közvetlenül a pénzmozgáshoz ne kapcsolódjanak tranzakciós díjak. A jegybank szerint tízszeres különbségek is mutatkozhatnak az egyes pénzintézeti díjak között, ha az ügyfelek nem választanak tudatosan a fizetési szokásaikhoz illeszkedő számlacsomagot.
A hazai bankok pénzforgalmi árazási struktúrája és ügyféltájékoztatási gyakorlata rontja a versenyképességüket, ezért a külföldi fintech szereplők jelentős ügyfélbázisra tettek szert az elmúlt években, és ez tovább növekedhet a jövőben. Az MNB szerint a bankszektor többletbevétele biztosított lenne a díjemelések nélkül is, ezért csak visszafogott díjemelések lennének indokoltak a részükről.