NATO támogatás és védelmi ipar: jelentős fejlesztések Ukrajna mellett
A NATO által Ukrajnának ígért 40 milliárd eurós támogatás jelentős gazdasági hatással bírhat, és lehetőséget teremthet a védelmi ipar hosszú távú szerződéseinek megkötésére. A tagállamok egységes üzenetet fogalmaztak meg Oroszországgal és Kínával szemben, és elkötelezettséget vállaltak az orosz agresszió költségeinek növelésére.
A NATO erősödését mutatja, hogy 2024-re a tagállamok többsége, 23 ország teljesíteni fogja a védelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékos célját, és harminc ország már elérte a 2014 óta kitűzött 20 százalékos modernizációs célt. A védelmi képességek megerősítése és a védelmi ipari fejlesztések iránti elkötelezettség jeleként a következő években jelentős növekedést várnak a védelmi költségvetésekben. Azonban vannak olyan országok, mint például Spanyolország és Olaszország, amelyek gazdasági helyzetük miatt kevesebbet költenek védelemre, mint várták.
A németországi Wiesbadenben létrehozott új NATO-parancsnokság a NATO Security Assistance and Training for Ukraine (NSATU) program keretében fogja koordinálni a tagállamok katonai támogatását Ukrajna felé. Az NSATU program célja, hogy Kijev számára kézzelfogható támogatást nyújtson, és alternatívát kínáljon, ha az amerikai hozzáállás változna. A parancsnokság alá tartozó tevékenységek közé tartozik a különböző kiképzési tevékenységek és a "képességkoalíciók", amelyek a kritikus fegyverrendszerek átadását és ellátását biztosítják.
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár megerősítette, hogy Ukrajna a következő tizenkét hónapban további legalább 40 milliárd euró értékű katonai segélyt kap, ami az eddigi éves támogatás nagyságrendjének felel meg. A tagállamok kötelezettséget vállalnak a hadiipari termelési kapacitás közös, összehangolt bővítésére is. A cél, hogy a kulcsterületeken, mint például a légvédelmi és tüzérségi rendszerek, bővítsék a termelési kapacitásokat, és ezzel elősegítsék az Ukrajnának szánt támogatás előállítását.
Csiki Varga Tamás, a JLI tudományos főmunkatársa szerint a 40 milliárd eurós támogatás egyfajta virtuális kassza, amely magában foglalja a haditechnikai eszközöket, hadianyagokat, logisztikai és kiképzési támogatást, valamint a szállítási és kezelési költségeket. A támogatás keretösszege a következő 12 hónapban biztosított csomagokat fogja tartalmazni, amelyek részletei még nem ismertek.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a védelmi ipar felpörgetése a cél, és a hosszútávú szerződések hiánya miatt eddig nem történt meg a szektor bővítése. A hosszú távú állami megrendelések kiszámíthatósága lehetővé teszi a magáncégek számára a kapacitásbővítést és a szükséges fejlesztéseket.
Az orosz-ukrán háború hatására a tagállamok és az uniós döntéshozók felismerték a védelempolitikára fordítandó források jelentőségét, és most már eurómilliárdokat terveznek költeni a védelempolitikára, a lőszerektől kezdve egészen az űriparig. A haderőfejlesztés üzleti lehetőséget is jelent a civil vállalkozói szektor számára. Ezekről is beszélgettünk az Economx Podcast adásában Siklósi Péter korábbi védelempolitikáért és tervezésért felelős helyettes-államtitkárral és Fellegi Áronnal, az EuroAtlantic Zrt. Európai uniós ügyekért felelős alelnökével.