Svéd kormány és más országok bojkottálják a budapesti EU Tanács üléseit
Hat ország, köztük Svédország, bojkottálja az Európai Unió Tanácsának informális üléseit, és csak alacsony rangú tisztviselőket küldenek a magyar elnökség idején tartott találkozókra.
A svéd kormány már bejelentette, hogy minisztereik nem vesznek részt az üléseken, és öt másik ország, Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia is hasonló lépéseket tervez. Az Európai Unió Tanácsának nem hivatalos tanácskozásai hagyományosan a soros elnökséget betöltő országban kerülnek megrendezésre, Magyarország pedig 2023. július 1-jén vette át a stafétát fél évre.
Orbán Viktor miniszterelnök az elnökség kezdete után több nemzetközi úton is részt vett, többek között Ukrajnában, Oroszországban, a Türk Tanács hegyi-karabahi ülésén és Kínában. Az utak során több képet is posztolt az elnökségi logóval, és Moszkvában Vlagyimir Putyin azt nyilatkozta, hogy Orbán az EU képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt.
Az EU tagállamainak állandó képviselői szerdán külön megvitatták a magyar kormány viselkedését, és a kiszivárgott információk szerint a magyar követ azzal védekezett, hogy Orbán csak kétoldalú tárgyalásokat folytatott. A szlovák képviselő kivételével a többi diplomata nem tartotta hitelesnek a magyarázatot, és az Euractiv szerint a követek „széles körű elégedetlenségét vagy dühét fejezték ki”. A Financial Times szerint a Tanács jogi szolgálata az uniós alapszerződések megsértését látta az ügyben, és Orbán Viktor moszkvai útja ellentétes volt az uniós alapszerződésekkel.
Az első budapesti Tanács-ülésen több tagállam és az Európai Bizottság sem képviseltette magát a lehető legmagasabb szinten. A Bloomberg és az Euractiv információi szerint többek között a balti országok, Finnország, Svédország és Lengyelország tervezik, hogy bojkottálják a budapesti miniszteri találkozókat. Jessika Roswall svéd EU-ügyi miniszter a svéd TT hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a magyar viselkedés következményekkel kell járjon.
Alexander De Croo, Belgium korábbi miniszterelnöke szerint a bizalom mélyponton van, és az elnökség alatt minden nap ki kell érdemelni a bizalmat, ami jelenleg hiányzik. Olaf Scholz német kancellár úgy véli, hogy Orbán útjai nem fontosak, csak az, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy a magyar miniszterelnök a saját nevében cselekszik.
A magyar kormányfő pénteken Donald Trumppal is találkozott, azonban az erről szóló bejegyzések alján már csak a saját logója szerepelt, az elnökségé nem. A Tanács maga dönt az elnökségek időtartamáról, és bár a követi vita végén egyetlen ország képviselője sem javasolta az elnökség megszüntetését vagy lerövidítését, a Politico szerint korlátozottak a lehetőségek az elnökség időtartamának rövidítésére vagy a sorrend megváltoztatására. Jean Asselborn korábbi külügyminiszter szerint egy ilyen lépés bukna az EU bíróságán. Az Euractiv szerint különböző intézkedések is szóba jöhetnek, mint például a magyar elnökség idő előtti befejezésének lehetősége, a korábbi belga vagy spanyol elnökséghez való visszatérés, de még akár a lengyel elnökség idő előtti megkezdése is, azonban az uniós diplomaták szerint ezen a héten még nem esett szó hivatalosan bármelyik lépésről, és egyelőre kilátásban sincs, hogy lerövidítsék a magyar elnökséget.