Az Átlátszó nem működik együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal

Az Átlátszó válaszában jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne a Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltett kérdésekre, mivel nem folytatnak választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet.

Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója hivatalos levélben tájékoztatta az Átlátszót, hogy a hivatal vizsgálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával befolyásolnák a választói akaratot. Az Átlátszóra vonatkozóan egyedi vizsgálatot indítottak, mivel jelentős külföldi támogatásokat kapnak. A hivatal 11 kérdést intézett az Átlátszóhoz, amelyek között szerepelnek társasági és pénzügyi adatok, valamint a nemzetközi donoroktól kapott támogatások részletei is.

Az Átlátszó válaszában hangsúlyozta, hogy nem tekinthető politikai párt vagy jelölő szervezetnek, így nem áll fenn válaszadási kötelezettségük. Az Átlátszó társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban elérhetőek, és a honlapjukon is közzéteszik ezeket.

Átláthatóság és támogatók

Az Átlátszó minden évben közzéteszi a jelentős bevételi forrásait, részletezve, hogy kiktől, mire és mennyi támogatást kaptak. Az Átlátszónet Alapítvány alapító okirata és pénzügyi beszámolói szintén nyilvánosak, és ezekben is felsorolják a főbb támogatókat. Az Átlátszó legjelentősebb támogatói a magánszemélyek kisadományokból és az szja 1 százalék felajánlásából állnak össze.

Támadások a szervezet ellen

Az Átlátszó többször is kritizálta a tavaly elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt, amely szerintük korlátozhatja a sajtószabadságot. A Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA) is hosszú ideje támadja az Átlátszót a külföldi finanszírozás ürügyén. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és más civil szervezetek is kiálltak az Átlátszó mellett, aggodalmukat fejezve ki a sajtószabadság és a szólásszabadság veszélyeztetése miatt.

Nemzetközi aggodalmak

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma és az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki a magyar kormány intézkedései miatt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag miatt. A Transparency International Magyarország válaszában az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét és működését, és nem érzi kötelezettségét a válaszadásra. A szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérték a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését.