Íme, amit eddig tudunk a magyarországi médiumok finanszírozásának ellenőrzési terveiről

A kormány elfogadott egy "anti-háborús cselekvési tervet", amely részben a médiát érinti, ezt Gergely Gulyás, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be hétfői kormányinfón.

A miniszter nem árult el sok részletet, azt állítva, hogy nem tudja megtenni, mivel a terveket még a igazságügyi miniszternek kell kidolgoznia. Az alábbiakban összefoglaljuk, amit eddig a javaslatról tudni lehet:

• A kormány azt mondja, hogy harcolni akar a háborúpárti propagandával, és ezért követelni fogja a pártoktól és a médiumoktól, hogy fedjék fel finanszírozási forrásaikat.
• A miniszter azt mondta, hogy a törvény csak külföldről érkező támogatásokat engedélyez a médiának, és "Magyarország fenntartja a jogot, hogy a háborús propagandát szolgáló külföldről érkező támogatásokat visszaküldje a küldőnek" - mondta.
• A miniszter elárulta, hogy nem az EU országaiból érkező pénzeket vizsgálják, hanem azon kívülről származókat.
• Gulyás szerint már van EU-s jogszabály ebben a kérdésben, de szerinte a kormány egy kissé jogállamibb megoldást támogat, mert az EU-é túl szigorú és radikális. Az EU rendelete a orosz médiára vonatkozik, és betiltotta azokat a médiumokat, amelyek hibrid tevékenységeket folytatnak Európában. Gulyás szerint egy ilyen erős szabályozás inkább elrettentő, és nincs szándékuk újságokat betiltani. Nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy vannak-e magyar médiumok, amelyek hibrid tevékenységet folytatnak.
• A miniszter azt mondta, hogy a sajtószabadság azt jelenti, hogy a sajtómunkások azt mondhatják, amit akarnak, kérdezhetnek, amit akarnak, és azt mondta, hogy a tervnek erre nem lesz hatása. Gulyás szerint a szerkesztőségi szabadság továbbra is garantált lesz, de a pénzügyi hátteret nem szabad titokban tartani.
• Azt is mondta, hogy senki ellen nem indítanak jogi eljárást, az egyetlen elvárás az, hogy minden újság finanszírozása átlátható legyen. Ez a Szabadságvédelmi Hivatal célja is - mondta.
• Azt mondta, hogy bár a külföldi adományokat nyilvánosságra kell hozni, ez nem jelenti azt, hogy a külföldről történő finanszírozás nem lesz lehetséges.
• A részleteket Tuzson Bence igazságügyi miniszter fogja bejelenteni, és Gulyás szerint ezt legkésőbb szeptember elején tárgyalják a kabinetülésen.

A Telexet is hozzáadták a Szabadságvédelmi Hivatal háborúpárti listájához

A Szabadságvédelmi Hivatal néhány napja készített médiaelemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a magyar médiában két narratíva van jelen az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: "a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott" és "az orosz állami narratíva". Az elemzésben az ügynökség azt is azonosítja, hogy ki terjeszti az egyes narratívákat.

Az elemzés több független médiumot is vizsgált, köztük a Telexet, a 444-et, a HVG-t és az RTL-t. Azokat a cikkeket, amelyeket a "nyugati háborúpárti" narratívával összhangban lévőnek ítéltek meg, hét oldalon sorolják fel. Ezek jelentős része véleménycikkek, háborús tudósítások, közvélemény-kutatási eredmények bemutatása vagy interjúk. Az orosz narratívát szinte kizárólag a Magyar Jelen (The Hungarian Present) és az Orosz Hírek (Russian News) terjeszti, de ebből csak két oldalnyi példát találtak.

A SPO szerint a két narratíva hasonlósága abban rejlik, hogy mindkettő azt akarja elhitetni a magyarokkal, hogy az egyik vagy másik háborúban álló fél győzelme jó lenne Magyarországnak.

Az elemzés szerint a nyugati narratívát terjesztők azt sugallják a magyaroknak, hogy fegyvereket és katonákat kellene küldeni, és hogy nincs globális háború veszélye.

Az oroszbarát narratíva csak alacsony elérésű médiumtermékekben jelent meg, amelyek azt az üzenetet terjesztik, hogy Ukrajnában népirtást követnek el az orosz kisebbség ellen, hogy az ukránok nácik, és hogy Ukrajna biológiai fegyvereket fejleszt, valamint hogy Oroszország csak védekező háborút vív.

Az elemzésben vázolt módszertanból nem derül ki, hogy hogyan választották ki a vizsgálandó sajtótermékeket, így nem ismert, hogy például miért nem került be például az Origo, amely folyamatosan világháború közelgésével riogatja olvasóit, vagy a közmédia, vagy a KESMA alá tartozó lapok. Ez különösen érdekes kérdés, tekintettel arra, hogy rendszeresen idézik az orosz propagandahelyeket. Gergely Gulyást a kormányinfón megkérdeztük, hogy szerinte ezek az újságok a háborúellenes vagy a háborúpárti narratívához tartoznak-e, de ő csak annyit mondott, hogy "nagy hiba lenne, ha elkezdeném elemezni a sajtótermékeket".

A Szabadságvédelmi törvényt a magyar parlament a tavalyi év végén fogadta el, és azóta indított az EU kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A törvény hivatalosan létrehozta a Szabadságvédelmi Hivatalt, és annak vezetőjét, Tamás Lánczit idén januárban nevezte ki az akkori elnök, Katalin Novák. Lánczi korábban a Figyelő főszerkesztője volt, amikor közzétettek egy úgynevezett "Soros listát" véletlenszerűen kiválasztott civil aktivistákról, politikusokról, újságírókról és kampányolókról. További információk a Szabadságvédelmi Hivatalról itt találhatók.

Amikor először vetették fel a SPO létrehozásának ötletét, a kormány azt ígérte, hogy nem azért hozzák létre, hogy a független sajtót vegyék célba, hanem csak a külföldről finanszírozott szervezeteket vizsgálják. Ezzel ellentétben az első lépéseik egyike az volt, hogy vizsgálatot indítottak az Átlátszó nevű oknyomozó újságírói nonprofit szervezet ellen.

További gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!