Sürgős lépések a költségvetési hiány kezelésére
A kormány adóemeléssel igyekszik kezelni a költségvetési hiányt, ezzel is elismerve, hogy az idei megemelt hiánycélt nem tudja tartani. A költségvetési egyensúly felborulásának kezelése érdekében a kormány nem piackonform lépéseket hozott, amelyek rövid távon kezelik a problémát, de hosszú távon nem jelentenek megoldást. A költségvetési hiányt ideiglenesnek ígért adókkal próbálják csökkenteni, ami a befektetői megítélésben, a forint árfolyamának változékonyságában és a lehetséges hitelminősítői lépésekben is negatív hatással lehet.
A költségvetés állapota évek óta nem ideális, és a külső sokkok, valamint a fiskális politika lazítása miatt romló hiánypálya tapasztalható. A kormány a költségvetési hiány kezelésére 400 milliárd forintos plusz adóbeszedést tervez, amely a piaci elemzők szerint jelentős részben kezeli az elcsúszást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a részletszabályokat, amelyek augusztus 1-jén lépnek életbe, e héten ismertetik.
A kormány a védelmi hozzájárulást a bankszektorra, a multicégekre és az energetikai cégekre terheli. A banki extraprofitadó bevételét eredetileg 230 milliárd forintra becsülték, de a kormány a korábbi felezési lehetőséget eltörölte, ami további bevételt jelent. Emellett a tranzakciós illeték és a devizaműveletekre vonatkozó illeték mértékét is megemeli a kormány, és bevezet egy díjstopot a lakossági számlák esetében. Az energetikai cégek, multicégek és a kiskereskedelmi szektor extraprofitadójának csökkentése nem történik meg idén, ami további bevételt jelent a költségvetés számára.
A kormány a költségvetési hiány kezelésére nem csak adóemelésekkel készül, hanem a következő napokban megjelenő kormányrendeletek is fontos információkat tartalmazhatnak. A 2025-ös költségvetés esetében is felmerül a kérdés, hogy a kormány hasonló módon, adóemelésekkel fogja-e kezelni az elcsúszást.
A kormány a különadókra és a beruházások elhalasztására támaszkodik a költségvetési hiány kezelésében. A kormányzati gyakorlat szerint, ha a költségvetésben elcsúszás van, a kormány különadó-emeléssel vagy -kivetéssel ellensúlyozza azt. A kormány a költségvetés rendbetételével a 2026-os parlamenti választások előtti fiskális lazításnak is megágyazhat.
A kormányzati intézkedések piaci szereplők, külföldi finanszírozók és hitelminősítők szemében csalódást keltőek lehetnek, mivel a kormány nem hajt végre szerkezeti reformokat, amelyek tartósan kezelnék a költségvetés problémáit. Az új adóemelések következményei közvetve a lakosságot érintik majd, hiszen a szolgáltatók átháríthatják a terheket, ami az inflációs számokban is megmutatkozhat. A kormány rövid távon kezelte a költségvetés elcsúszását, de a nem befektetőbarát gazdaságpolitika következményeit így vagy úgy, de megfizetjük.