A kutyák és a törpemalacok emberi hangokra adott reakcióinak összehasonlítása
Egy friss kutatás során az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Intézetének kutatói összehasonlították a családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióit. A vizsgálat során megállapították, hogy mindkét állatfaj képes megkülönböztetni az emberi sírást és dúdolást, azonban a hangokra adott válaszreakcióik eltérőek voltak.
A kutatók, köztük Lehoczki Fanni, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa és a tanulmány első szerzője, az érzelmi hangadás akusztikailag jól konzervált struktúrájának és a kutyák emberrel való együttműködésre és függésre való szelekciójának összefüggését vizsgálták.
A kutyák és törpemalacok reakcióit azonos körülmények között tesztelték, ahol az állatokat egy intenzív, negatív érzelmeket kiváltó sírásnak, valamint egy alacsony intenzitású, enyhén pozitív, szokatlan emberi hangnak, a dúdolásnak tették ki.
A kutyák a sírás hallatán nagyfokú izgalomra és negatív érzelmi állapotra utaló viselkedést mutattak, és több hangadással reagáltak, mint a dúdolás esetében. Ezzel szemben a törpemalacok a dúdolásra reagáltak izgatottabban és negatívabb érzelmi állapotban. Ez arra utalhat, hogy a kutyák háziasítása során fontos szerepet játszhatott az emberi hangok által kiváltott érzelmi bevonódás, ami a törpemalacoknál nem volt megfigyelhető.
A törpemalacok esetében nem zárható ki az érzelmi átvitel lehetősége az emberi sírás hallatán, azonban a dúdolásra adott reakciójukat a hang szokatlansága és a meglepő hangok által okozott stressz is magyarázhatja.
Paula Pérez Fraga, a kutatás társszerzője és az ELTE Etológia Tanszék munkatársa szerint a malacok reakciója rávilágít arra, hogy bizonyos emberi hangok, különösen azok, amelyek nem rendelkeznek konzervatív akusztikai struktúrával, kihívást jelenthetnek néhány háziállat számára az érzelmi tartalom dekódolása szempontjából.
A kutatásból kiderült, hogy a kutyák különösen fogékonyak az emberi érzelmekre, még a szokatlanokra is. Az eredmények alapján a háziállatok és az ember közötti együttműködés kialakulásához elengedhetetlen az emberi hangok által hordozott érzelmek megértése és dekódolása. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felvetés megerősítéséhez további, fiziológiai méréseket is magában foglaló kutatások szükségesek.