Orbán kijevi útja közelebb hozhatja Zelenszkijhez, anélkül, hogy fel kellene adnia a jó orosz kapcsolatokat

Viktor Orbán kijevi tárgyalásain azonnali békét sürgetett, ahogy azt az összes orosz 'béketerv' leírja, de nem erőltette túlságosan a dolgot – így értékelte az Ukrainska Pravda a magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszéléseit az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel, akit az EU államfői közül majdnem utolsóként látogatott meg, 28 hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A találkozót szigorú bizalmasság mellett szervezték meg a magyar fél kérésére, és hivatalos jelentést csak az utolsó pillanatig nem tettek közzé. Ez részben biztonsági okokból történt, de kapcsolódhat ahhoz is, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolata a legfeszültebb a nyugati országokkal, és az Orbán-kormány politikája Kijevvel szemben tíz éve hűvös volt, de a tét igazán magasra nőtt, miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajna egész területét. Ezzel egy már jelentős fegyveres konfliktust – amely 2014-ben már egy megszállást, a Krím félsziget annektálását és a kelet-ukrajnai szakadár államok támogatását is magában foglalt – valódi háborúvá változtatott, amely addig többnyire lokalizált volt.

Az elmúlt két évben a Fidesz retorikája és a kormánypárti média ellenséges volt Zelenszkij és a Nyugat politikájával szemben, amely katonai ellátmányokkal segítette Ukrajna védelmét, és kritikusan szemlélte az Oroszország elleni szankciókat is – Orbán azonban nem vétózta meg őket az Európai Tanácsban.

Ebben a kontextusban Orbán keddi látogatása mérföldkőnek számít, elsősorban azért, mert Kijevben történt, másodsorban azért, mert ez volt az első kétoldalú találkozó az országok között öt év óta, mióta Zelenszkijt megválasztották, és harmadsorban azért, ami a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón elhangzott. A sajtótájékoztató önmagában fontos gesztus volt, és a diplomáciai források nem voltak biztosak abban, hogy a két vezető szól-e majd a sajtóhoz.

Orbánnak tíz percig kellett szolidaritást mutatnia

De megtörtént – még ha csak tíz percre is, újságírói kérdések nélkül – és itt Orbán Zelenszkijről olyan módon beszélt, ahogy korábban nem tette. Például dicsérte "az ukrán elnök békefolyamatokért tett erőfeszítéseit" – ami szembetűnő ellentétben áll azzal a képpel, amit eddig a kormány festett, amely inkább Zelenszkijt és a Nyugatot hibáztatta, nem pedig az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, aki a háborút elindította, a fegyverek tüzéért és a béketárgyalások hiányáért.

A tárgyalások többek voltak, mint puszta formalitás, mert ezúttal mindkét fél számára fontos volt: Ukrajna számára, hogy rendezze a magyar kormány által felvetett kifogásokat a magyar nyelv használatával kapcsolatos ukrán törvényekkel kapcsolatban – és Kijev hajlandó is erre, egy kormányzati közlemény szerint, amelyet múlt héten adtak ki Szijjártó Péter januári 11 pontos követelésére reagálva, amit az ukrán külügyminiszternek adott át. És fontos volt Orbán számára is, mert hétfőn vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Másik oka az, hogy az EP-választások után az EU-szkeptikus pártok gyengébben szerepeltek, mint várták, és nem engedhette meg, hogy a Fidesz lehetséges szövetsége ezekkel a pártokkal életképtelenné váljon, tekintettel arra, hogy a csoport, amelyre eredetileg szemet vetettek, elutasította őket a magyar kormány ukrajnai politikája miatt. Orbán jelenleg keményen dolgozik egy új parlamenti csoport létrehozásán az EP-ben.

A sajtótájékoztatón Orbán a tűzszünetről is beszélt, amit az ukrán lapok kiemeltek. "A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és bonyolultak. Megkértem az elnököt, hogy fontolja meg, megfordítható-e a sorrend, és egy gyors tűzszünet felgyorsíthatja-e a béketárgyalásokat. Egy időre szóló tűzszünet, amely lehetővé tenné a béketárgyalások felgyorsítását: megvizsgáltam ennek lehetőségeit" – mondta Orbán az MTI szerint.

"A béke nagyon fontos kérdés. Az Önök által átélt háborúnak nagyon intenzív hatása van Európa biztonságára" – tette hozzá Orbán az Unian jelentései szerint, hozzáfűzve, hogy "nagyon hálás Zelenszkijnek az ebben a kérdésben adott őszinte válaszért". A válasz pontos tartalma nem derül ki a jelentésekből, de Kijev álláspontja a témában jól ismert: a jelenlegi helyzetben egy tűzszünet csak időt adna Oroszországnak a megszállt területeken védekezésének megerősítésére, majd új erővel támadni.

Zelenszkij elmondta, hogy ő és Orbán a két szomszédos ország közötti kereskedelem, határon átnyúló együttműködés, infrastruktúra és energia alapvető kérdéseiről tárgyaltak. "Mindenről, ami érinti Ukrajna és Magyarország embereinek életét, beleértve az első ukrán iskola megnyitását Magyarországon" – idézte Zelenszkijt az Unian, hozzátéve, hogy a jelenlegi tárgyalások jó alapot is nyújthatnak a két ország közötti megállapodáshoz.

Orbán kétségtelenül csökkentheti a magyar kormány európai elszigeteltségét a kijevi találkozóval, miközben azt mondhatja, hogy sikeres volt abban, hogy az ukrán oktatási törvényt – amely valóban kifogásolható a magyar kisebbség nyelvhasználatára vonatkozó részekben – módosíttassa.

A találkozó előtti hónapokban Orbán rendezte a NATO-val való kapcsolatait is: februárban a magyar parlament volt az utolsó, amely ratifikálta Svédország csatlakozását, és júniusban Orbán egyetértett Jens Stoltenberggel abban, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO Ukrajnának támogatással és finanszírozással segítő programjában, de nem is akadályozza azt. Jogilag korábban sem volt akadálya ennek, így a NATO főtitkárának budapesti látogatása inkább a feszültségek politikai rendezését erősítette. Ezt erősítette az a tény is, hogy Orbán, minden korábbi ellenvetése ellenére, végül beleegyezett, hogy támogassa Mark Rutte-t, a holland ex-miniszterelnököt, akit Stoltenberg utódjának jelöltek a NATO főtitkári posztjára.

Orbán már jelezhetett Putyinnak

A szankciók ellenére a magyar kormány biztosította, hogy az orosz energiaforrások importja az országba a korábbiakhoz hasonlóan folytatódjon, ezzel biztosítva, hogy Moszkva továbbra is kulcspartnerként tekintsen Magyarországra, ami a Kreml politikai radarján jóval túlmutat a tényleges súlyán. Ez a NATO-ra és az EU-ra is igaz, ahogy Orbán fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet alapításának 50. évfordulóján, amikor radikálisnak nevezte külpolitikáját.

Valószínűleg Moszkva már egy ideje politikai jelet kapott arról, hogy Orbán kissé meg fogja változtatni retorikáját. Ezt Szijjártó Péteren keresztül tehették meg, aki rendszeresen találkozik az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval – és a magyar külügyminiszter és kereskedelmi miniszter is beszélt Lavrovval Orbán kijevi útja alatt.

Azonban a hívás időzítése is jel volt. A hívást a magyar fél kezdeményezte a hívásról szóló orosz külügyminisztériumi weboldal szerint, és a nyilatkozat szerint a felek értékelik a magyar-orosz politikai párbeszéd szintjét, és a kétoldalú együttműködést "az egészséges pragmatizmus szellemében és kölcsönös előnyökkel" fejlődőnek látják.

Lehetséges, hogy Orbán maga tette ezt, amikor tavaly októberben Pekingben tárgyalásokat folytatott az orosz elnökkel – ő volt az egyetlen EU vezető, aki ezt megtette, miután Vlagyimir Putyin háborút indított Ukrajna ellen. A találkozó nyilvános részén Orbán azt mondta: "Elnök úr, tudja, milyen Magyarország, mik a lehetőségei. Amit ma megtehetünk, meg is tesszük. Mindent megőrzünk a kétoldalú kapcsolatainkból. Érdekünk, hogy a gazdasági együttműködést is fenntartsuk, amíg csak lehet" – Orbán ezt megtette, amit, ahogy a tavalyi év végi beszéde is jelezte, Putyin értékelt.

A Kreml szóvivője is értékelte ezt kedden, a találkozó napján: Dmitrij Peszkov szerint a Kreml semmit sem vár a látogatástól, és úgy látják, hogy Orbán nem annyira saját országa kormányfőjeként volt jelen, aki nemzeti érdekeket képvisel, hanem inkább az EU elnökségét betöltő ország vezetőjeként, aki Brüsszel érdekeit képviseli és teljesíti az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Peszkov ezt annak ellenére mondta, hogy mind a magyar, mind az ukrán fél a kétoldalú kapcsolatokról beszélt.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a keddi kijevi találkozó megnyithatja Orbán számára a Nyugat kapuit anélkül, hogy be kellene zárnia az Oroszországhoz vezető, félig nyitva hagyott ajtókat.

A gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról és Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!