Kínai turisták jelentős számú vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon
Magyarország kiemelt szerepet tölt be a Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatokban, részben a fejlődő távol-keleti kapcsolatoknak köszönhetően – hangzott el a budapesti EU-Kína turisztikai csúcstalálkozón.
A nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szerint Budapestre a magyar-kínai kapcsolatok erősödése révén évről évre egyre több kínai turista érkezik. Tavaly a kínai látogatók több mint 300 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Nagy Márton kiemelte, hogy bízik a turizmus további fejlődésében, és abban, hogy 2024 is fontos év lesz a két ország kapcsolatában, sőt, az Európai Unió szempontjából is.
A turizmus szempontjából kiemelkedően fontos fejlemény, hogy néhány hete a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ismét állami tulajdonba került, amit a miniszter az ország kapujának nevezett. Az MTI beszámolója szerint ez a lépés tovább erősítheti a turisztikai kapcsolatokat.
A Népszava szerint a magyar kormány stratégiájából több fontos részlet került eltávolításra a publikálás előtt, amelyek között a korrupció, az oktatás és a gyerekvállalás akadályai is szerepeltek. A fenntarthatósági stratégia első verziójában szereplő, majd kihagyott megállapítások között olyan fontos témák is helyet kaptak, mint a közbeszerzéseknél és az EU-pénzek körül tapasztalható magas korrupcióérzékelés, a szegénység, a demográfiai problémák, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának hiánya, valamint az oktatás helyzete. A dokumentum szerint szükség lenne az iskolakötelezettség 18 éves korig történő visszaállítására, valamint a külföldi befektetésekre való túlzott támaszkodás csökkentésére. Ezek a kihagyott részek rávilágítanak arra, hogy a kormányzati stratégia milyen kihívásokkal szembesülhet a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság terén.
A nyugdíjasok munkavállalását számos tényező befolyásolja, beleértve a nyugdíjak alacsony összegét, ami miatt egyre több nyugdíjas kényszerül a megélhetése érdekében a nyugdíj mellett is dolgozni. A kormányzat célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon, de a közszférában a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat, ami ellentmond ennek a törekvésnek. A rejtett életkori diszkrimináció is akadályozza a nyugdíjasok munkavállalását, mivel az előítéletek miatt a munkáltatók gyakran nem hajlandóak őket alkalmazni. A magyar nyugdíjasok előtt álló egyik legnagyobb akadály a várható élettartam riasztóan rövidsége, ami nehezíti a tömeges és hosszabb ideig tartó időskori munkavállalás terjedését. Azonban a nyugdíjasok munkavállalása nem csak a hivatalos foglalkoztatásban való részvételt jelenti, hanem a láthatatlan munkát is, mint például a családtagok gondozása vagy a háztartási feladatok ellátása, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a gazdaságban.
