Méhcsípés a szemben: egy férfi rémálma vált valóra

Egy amerikai férfi szemgolyóját egy méh fullánkja találta el, ami majdnem látáskárosodáshoz vezetett. Az eset után a férfi azonnali orvosi segítséget kért egy kórház sürgősségi osztályán, ahol az orvosok kiszedték a szemgolyójába fúródott fullánk egy darabját.

A férfi jobb szemgolyójába fúródott be a rovar fullánkja. Kezdetben úgy tűnt, hogy az orvosok sikeresen kezelték a sérülést, és a férfi haza is térhetett. Azonban nem minden belefúródott darabot távolítottak el sikeresen, mivel a fullánk lándzsaszerű része az íriszbe ágyazódott maradt.

Két nappal később a férfi éles fájdalmat érzett a szemében, amely vérezni kezdett, és a látása is jelentősen romlott. Egy szemészeti klinikán fluoreszkáló festékkel festették meg a gyulladt szaruhártyát, és egy speciális mikroszkóp segítségével erős fény mellett találták meg az írisz és a szklera közötti szövetekbe ágyazódott apró, szúrós tárgyat.

A kezelés során a szakemberek apró csipesszel távolították el a fullánk maradványait, majd antibakteriális gyógyszert és szteroidokat tartalmazó szemcseppeket írtak fel a férfinek. Öt hónappal a kezelés után a férfi szinte teljes mértékben visszanyerte a látását.

A csernobili atomkatasztrófa óta eltel 38 évben az emberek által hátrahagyott területen az élővilág a radioaktív szennyezés ellenére is felvirágzott. Azóta több tudós is kutatta, hogy milyen hatással van a környéken élő állatokra az ottani kedvezőtlen környezet, azonban máig nem ismerjük teljesen a sugárzás következményeit. Sameli Piirto finn kutató kollégáival elsőként készített a térség madaraira fókuszló tanulmányt, amely közelebb vihet a megértéshez. A kutatás során azt találták, hogy a magas sugárzásban élő madarak bélflórájában más arányokban vannak jelen a baktériumok, mint az átlagos környezetben élő fajtársaikéban. A Jyväskylä Egyetem munkatársai a környéken élő széncinege és a kormos légykapó populációt vizsgálták és összevetették az erősen szennyezett területen élőket a kevésbé érintett környezetben élőkével.

Sameli Piirto és kollégái megállapították, hogy a sugárzás okozta stressz következtében a szennyezett területeken kevesebb madár fészkel, és étrendjükben többféle rovar mutatható ki. Az énekes madarak emésztőrendszerében élő mikrobiomok összehasonlításakor ugyanazok a baktériumok fedezhetők fel bennük, de a kimutatható baktériumok mennyiségi arányai eltolódtak. Egy 2011-es kutatás még ijesztőbb végkövetkeztetésre jutott: 48 különböző fajhoz tartozó félezer madár mérése alapján arra jutott, hogy a lezárt zónában élő madarak agya és feje is kisebb és valószínűleg kognitív képességei is rosszabbak szerencsésebb környéken kikelt társaiknál.