Elfogynak a tanárok a rendszerből, a jegybank tanulmányban kínál megoldást

A Magyar Nemzeti Bank tanulmányában összefoglalta a magyar oktatási rendszer problémáit és megoldási javaslatokat kínált a kormány számára.

A Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, Szapáry György vezetésével készült tanulmány szerint jelentős pedagógushiány van a magyar oktatási rendszerben. A szakértők kilenc különböző hátterű iskolában készítettek interjúkat tanárokkal és igazgatókkal, és megállapították, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Ez a szám az üres álláshelyeket és a nyugdíj mellett visszafoglalkoztatottakat is magában foglalja.

Az elemzés rámutatott arra is, hogy az elmúlt négy évben a pedagógusképzésbe felvett hallgatók száma közel negyedével csökkent. A már pályán lévő tanárok életkori megoszlása sem ígérkezik kedvezőnek: a 60 éven felüliek aránya 15 százalékra, az ötven felülieké 47 százalékra nőtt, míg a pályakezdők aránya 7 százalékra csökkent.

A helyzetet súlyosbítja, hogy évente csupán 2000-2400 új pedagógus lép a rendszerbe, miközben 4-5 ezer tanár megy nyugdíjba, és a kormány által bevezetett béremelések sem hoztak érdemi megoldást a problémára.

A jegybank szakértői csapata több megoldási javaslatot is megfogalmazott: szükség van további jelentős béremelésre, a túlórák és helyettesítések kifizetésére, valamint egy jutalmazási és előmeneteli rendszer kialakítására. Emellett több pedagógiai munkát segítő szakember alkalmazása és fizetett alkotói szabadság biztosítása is szerepel a javaslatok között.

A tanulmány kiemelte a tankerületek és az iskolák közötti ellentéteket is, amelyek gyakran a tankerület által kinevezett igazgató és a tantestületek közötti feszültségekben nyilvánulnak meg.

Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár szerint az oktatás egyik fő problémája, hogy „nincsen gazdája”. Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Tanárképző Központ igazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a hatékony pedagógusok számára versenyképes fizetés biztosítása elengedhetetlen, mivel bár a magasabb bér önmagában nem tesz jobb szakemberré, de az utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tanárpálya iránt érdeklődőket ne a bér riassza el.

Szapáry György szerint a pedagógusok bérrendezése nem várhat tovább, az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még meg lehet előzni a tanárok számának további drasztikus csökkenését és így az oktatási rendszer minőségének jelentős mértékű romlását. A pedagógus béremelések kapcsán költségvetési hatásbecslést is készítettek, ami szerint a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékára történő emelése nettó 160 milliárd forintos költségvetési hatással járna, míg a 100 százalékra történő emelés nettó hatása 385 milliárd forintot tenne ki. Jelenleg a tanárbérek a diplomás bérek 72 százalékát érik el.

A tanulmányban javaslatokat is megfogalmaztak, például azt, hogy jelentős további pedagógus béremelésre van szükség, valamint a kis településeken biztosítsanak kisebb lakást a tanároknak, hogy vonzóbbá tegyék számukra, hogy egy hátrányos helyen tanítsanak. Az egyetemi oktatók mintájára a közoktatásban is a fizetett alkotói szabadság rendszerének kiterjesztése is fontos lenne.

A pedagógushiány különösen érzékenyen érinti a kisebb településeket, hiszen az ott működő iskolák kevésbé jelentenek vonzó célpontot a pályakezdő tanárok számára. Az is látszik, hogy akik most jelentkeznek tanárképzésre, azoknak is csupán 30-40 százaléka fog valaha iskolában oktatni, óriási a lemorzsolódás. A nappali képzésre felvettek száma 2023-ban – főként a felvételi követelmények könnyítése és a várható pedagógusi béremelés miatt – emelkedett a korábbi évekhez képest, ám még ez a magasabb felvett létszám is elmarad a nyugdíj előtt álló pedagógusok számától.