Az Alkotmánybíróság döntése a választási jegyzőkönyvek és ügyvédi képviselet ügyében
Az Alkotmánybíróság két panaszt is érdemi vizsgálat nélkül utasított vissza, amelyek a választási jegyzőkönyvek és az ügyvédi képviselet kötelező voltával kapcsolatosak voltak.
A Fejér megyei Pusztaszabolcs alpolgármestere és újraválasztott önkormányzati képviselője, dr. Egyed Péter orvos, két szavazókör hét szavazatszámláló bizottsági tagjától kapott olyan nyilatkozatot, amely szerint az egyéni listás szavazatok összeszámolása szabálytalanul történt. Az ügy a Kúriáig jutott, ahol kimondták, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv közokirat, és az ellenkező bizonyításáig hitelt érdemlően igazolja az adatok valóságtartalmát. A Kúria szerint a választás napján aláírt jegyzőkönyvet a választás után készült nyilatkozatok nem cáfolták meg, így a jogsértés bizonyítatlan maradt.
Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az alkotmányjogi panaszt, mivel úgy ítélték meg, hogy a panasz valójában a bírósági eljárás törvényességi felülbírálatára irányult, nem pedig alkotmányossági kérdésre.
A másik panaszos, Ambrusné Salap Szilvia, a borsodi Mezőcsát sikertelen polgármester– és képviselőjelöltje, csalásra gyanakodott, mivel szerinte illetéktelen személy tartózkodott a szavazatszámláláskor a helyiségben. A Kúria azonban elutasította a panaszát, mivel nem volt ügyvédi képviselete, ami pedig kötelező lett volna. Ambrusné Salap Szilvia pártfogó ügyvéd kirendelését kérte, de a Kúria szerint a jogi segítségnyújtásról szóló törvény és a választási eljárási törvény határidejei közötti ellentmondás miatt ez nem volt lehetséges.
Az Alkotmánybíróság válasza szerint a jogalkotó által mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet csak a testület állapíthat meg, és külön indítványozni nem lehet. Az Ab szerint a kötelező ügyvédi képviselet célja az, hogy a bíróság szakszerű kérelmeket kapjon, és így tudja teljesíteni a választásokkal kapcsolatos rövid eljárási határidőket. Ezt a panaszt is érdemi vizsgálat nélkül utasították vissza, mondván, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel.
