Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől

Kevés közhelyesebb kérdés van annál, mint amikor megkérdezzük a 100, netán 110 éveseket, hogy mi a hosszú élet titka? Ilyenkor megbízhatóan jönnek a többnyire előre is kitalálható válaszok, hogy a nyugalom, aktív élet, család és barátok.

A világ jelenlegi legidősebb férfija, a 114 éves venezuelai Juan Vicente Pérez utódja, a 111 éves angol John Alfred Tiiniswood a mértékletességet és a heti egyszeri fish and chips fogyasztását nevezte meg hosszú életének titkaként, de szerinte minden a szerencsén múlik. A Netflixen futó "Éljünk száz évig: A kék zónák titkai" című minisorozat szereplői a családon kívül a kiegyensúlyozottságot, a növényi alapú étrendet és a kertészkedést tartják az élet elixírjének, és említést tesznek a munkakedvről, pozitív beállítódásról, a dolce vitáról, az olívaolajról, portói borról és a fokhagymáról is.

Statistikusok szerint azonban a "mi a hosszú élet titka?" kérdés némileg értelmetlen, mivel nem segít megérteni, hogy bizonyos emberek miért élnek olyan sokáig. A probléma neve túlélési elfogultság, amit akkor követünk el, amikor csak a "túlélőket" veszünk figyelembe, és megfeledkezünk azokról, akiknek nem sikerült.

Vadászrepülők hozták a megvilágosodást

A túlélési elfogultság leghíresebb példája a második világháborúból származik, amikor Abraham Wald matematikust felkérték, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet a legjobban megvédeni a repülőgépeket a lelövéssel szemben. Wald rájött, hogy a túlélési elfogultság áldozataivá váltak, mivel csak a bevetésből visszatérő gépeket vizsgálták meg, és nem vették figyelembe azokat, amelyek lezuhantak. A meglepő következtetés az volt, hogy pont azokat a gépfelületeket nem kell megerősíteni, ahol a legtöbb a golyónyom, hanem a sértetlen részeken kell a páncélzatot megerősíteni.

Kudarc-vakságban szenvedünk

A túlélési elfogultság mindenütt jelen van az életünkben, például a sikeresség egyoldalú túlhangsúlyozásában. A média tele van a sikeres vállalkozók, színészek, sportolók receptjeivel, de soha nem hallunk azokról, akik mindent beleadtak, de mégsem sikerült nekik elérniük céljaikat.

Nem megyek egyetemre, minek?!

A híres milliárdosok, mint Mark Zuckerberg, Steve Jobs, vagy Bill Gates, akik otthagyták az egyetemet, csak hogy vállalkozásuknak szentelhessék minden energiájukat, gyakran szerepelnek a címlapokon. Peter Theil, egy Szilícium-völgyi vállalkozó, elindított egy programot, amelyben 100 ezer dollárt ígért azoknak a fiatal vállalkozóknak, akik otthagyják az egyetemet és teljes mellszélességgel csak a biznisszel foglalkoznak. Azonban ha megnézzük azokat, akik nem járnak főiskolára, egyetemre, de nem is lettek gazdagok, akkor már egészen más kép rajzolódik ki. A diplomások foglalkoztatási rátája és átlagos éves fizetése többnyire magasabb, mint a nem diplomásoké.

Napi egy doboz a hosszú élet titka?

Végül, ha egy 100 fős csoportot veszünk, akik egész életükben dohányoztak, és közülük néhányan megérik a 100-at, akkor a túlélési elfogultságunkban könnyen összekeverhetjük a korrelációt az oksággal. A sikeres példákból általánosítunk, és tévesen feltételezzük, hogy a dohányzás okozza a hosszú életet, miközben nem vesszük számba a többi, hasonló jellemzőkkel rendelkező esetet, amelyek nem teljesítettek jól.