Tényleg jön az inflációs frász?
Vége a kötelező akciózásnak a boltokban és sokan attól tartanak, hogy ez majd felgyorsítja az inflációt, de ezek a félelmek nem megalapozottak, mivel az intézkedésnek az infláció leszorításában sem volt túl nagy jelentősége.
A kormány az elmúlt években több intézkedéssel igyekezett mérsékelni Európa legmagasabb inflációját, amelynek egyik első lépése az árstop bevezetése volt bizonyos alapélelmiszerekre. Az árstopok és a kötelező akciózások ellenére a nagyobb kiskereskedelmi láncok más termékeken behozták a veszteségeiket. Az ársapkákat tavaly nyáron kivezették, és helyettük kötelező akciózást vezettek be, amely alapján a nagyobb üzletekben minden nagy árucsoportból ki kellett választani egy-egy terméket és abból 15 százalék kedvezményt biztosítani. A kisebb boltok versenyhelyzetbe kerültek a nagyobb üzletekkel, és bár nem állítjuk, hogy az árstopok miatt csökkent az élelmiszerboltok száma, de tény, hogy a boltok száma 33 ezer alá süllyedt tavaly év végére.
Nincs itt a drágulási frász
A kötelező akciók megszűnésével egyes termékek ára nem ugrott meg hirtelen. Például egy budapesti diszkontban a 2,8 százalékos UHT-tej ára csak 4 forinttal volt magasabb, mint korábban. Azonban voltak olyan boltok, ahol érzékelhető volt az áremelkedés. Akciós árak is megfigyelhetők voltak, például egy étolaj esetében, amely még olcsóbb lett. Egyes termékek, mint például a kristálycukor, jelentősen drágultak egyes boltokban. Az árak változása csak egy pillanatfelvétel, és előfordulhat, hogy a következő hetekben az árak emelkedni fognak.
A kiskereskedők a fogyasztói szokásokhoz igazodó akciókat tudnak indítani, amelyek erősítik a versenyt, és a kiszámíthatóbb piaci környezetben a hazai beszállítók is jobb eséllyel tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani a kiskereskedőkkel.