Járványügyi figyelmeztetés: a magyarországi többlethalálozás megelőzhető lett volna
A tudomány képes megmutatni a kiutat a pandémiákból, a tudás és információ hiánya sérülékenyebbé tesz bennünket, ezért mindig megéri pandémiás készültségbe befektetni. Ha csak gazdasági oldalról közelítjük meg, akkor azért, mert a gazdasági fejlődéshez egészséges munkaerőre van szükség - fejtette ki Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Beszéltünk az Egyesült Államokban a tejelő szarvasmarhák között terjedő madárinfluenzáról, az idehaza járvánnyá fejlődő szamárköhögésről, valamint természetesen a Sars-Cov-2 koronavírusról. Időben fel kell készülni a koronavírus-fertőzésre leginkább kiszolgáltatottak megvédésére, a megfelelő vakcinák beszerzésével és a kampány elindításával. Szerinte a 65 éveseknél idősebbek körében tavaly decemberben tapasztalható 10%-os többlethalálozást el lehetett volna kerülni.
Felkészültebbek vagyunk, de még nem tartunk ott, ahol kellene. A tudományosan bizonyított eredmények napi gyakorlatba történő átvétele, vagy akár a döntéshozatalban való felhasználása lassúbb folyamat, mint amilyen tempóban a tudomány fejlődik. A gazdasági fejlődéshez egészséges munkaerőre van szükség, gyorsítósávba kéne tenni a pandémiás felkészülést.
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium célja, hogy az eddig megszerzett tudást, képességet ne veszítsük el a járványok elleni harcban. Az intézményi szinten tanulunk, de nem elég gyorsan. Sokat várunk a pandémiás készültség javítását célzó partnerségi EU-s projektektől, amelyek sorban élesednek. A BE-READY projektben nemzetközi konzorciumi tagok vagyunk, egy kutatás-fejlesztési, innovációs roadmap-et készítünk. A „Európai partnerség a pandémiás felkészültségért” felhívás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat 6-8 év alatt kutatás-fejlesztésre lehet elkölteni.
Az Egyesült Államokban 2022 óta fordulnak elő baromfiállományokat érintő A/H5N1madárinfluenza-járványok. 2024 márciusa óta tejelő szarvasmarhák között is zajlik már magas patogenitású madárinfluenzavírus által okozott járvány. Laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették, hogy nem csak állatról állatra, hanem állatról emberre is terjedt a fertőzés. Az Egyesült Államokban a mezőgazdasági dolgozók széles köre lehet kitéve a vírusnak, és további emberi fertőzések is előfordulhatnak.
Az oltásokkal kapcsolatos bizalomvesztés a tíz legjelentősebb népegészségügyi probléma egyike jelenleg a világon. Magyarországon az egészségügy nem vette fel ezt a kesztyűt. A Sars-Cov-2 koronavírus augusztus végén kezdett el járványosan terjedni, szeptemberben és októberben pedig az esetszám tovább növekedett. Az influenza inkább a hidegebb hónapokban terjed.
A Covid még mindig súlyosabb, mint az influenza. A Covid-19 járvány idején, október második felétől már 7 százalékos többlethalálozást detektáltunk, november végétől pedig 10 százalékos többlethalálozást, ami egészen december végéig fennállt a 65 évesek és idősebbek körében. Az elmúlt télen csak az 50. hét környékén vált elérhetővé a frissített összetételű, egykomponensű oltóanyag. Ha ezek a vakcinák időben és nagy adagszámban álltak volna rendelkezésre, akkor a többlethalálozást meg lehetett volna előzni.
Magyarország az időskorúak COVID-19 elleni átoltottságát tekintve a vizsgált 24 ország közül a 23. helyen szerepelt. 2023 őszétől 2024 januárjáig a 65 év felettiek körében 0,2 százalékos átoltottságot sikerült csak elérni a Covid ellen Magyarországon. A védőoltással való védekezés lehetősége sem adatott meg számukra időben.
Az Epidemiológiai és Surveillance Központ nyáron is működtetni fogja a kutatási célú légúti figyelőszolgálatot, készülve egy lehetséges nyári COVID-19 járványhullámra. A magas vérnyomással élők, a cukorbetegségben szenvedők nem is gondolják, hogy a kockázati csoportba tartoznak. A hiteles kommunikáció fontos szerepet játszik a járványügyi helyzet kezelésében.
Magyarországon az emberek az orvosaikban, háziorvosaikban nagy mértékben megbíznak. A háziorvosok 50 százaléka nem érzi magát felkészültnek arra, hogy magabiztosan válaszoljon, ha a védőoltásokkal kapcsolatban kérdést kap a betegeitől. Ötven százalékuk fogalmazott úgy, hogy az elmúlt három hónapban kapott olyan kérdést a védőoltásokkal kapcsolatban, amire nem tudott válaszolni.
A frissített összetételű ismételt oltás az új variánsokkal szemben nagyobb védelmet nyújt. A hibrid immunitás, vagyis a korábbi fertőzés utáni természetes védettség és a vakcina nyújtotta immunitás együttesen ennél sokkal nagyobb védelmet nyújt. Legalább évente ajánlott ismételni a védőoltást, és mindig a frissített összetételű oltóanyaggal.
Magyarországon, összehasonlítva a többi nyugat-európai országgal, nem használunk túl sok antibiotikumot. Az más kérdés, hogy gyakran nem akkor és nem azt a gyógyszert írják fel, amikor és amire feltétlenül szükség lenne. Közös érdekünk, hogy bölcsen használjuk a meglévő antibiotikumokat, lassítsuk le az antibiotikum-rezisztencia kialakulását.