Moldvai és székelyföldi nyelvjárásgyűjtés Dr. Bárth Jánossal
Dr. Bárth János nyelvész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék adjunktusa nemrégiben egy nyelvjárásgyűjtő tanulmányúton vett részt kollégáival és hallgatóival. A moldvai és székelyföldi út során 2000 kilométert tettek meg, és 17 települést látogattak meg. Dr. Bárth János elmesélte, hogy a nyelvjárásgyűjtés során milyen érdekességekkel találkoztak, például mit jelent a pacil és a csánni kifejezés Moldvában, valamint hogy a nyelvjárásgyűjtés miben hasonlít a stoppoláshoz.
A nyelvész szerint ez a huszonhatodik nyelvjárásgyűjtő útja volt egyetemi környezetben, és összesen több mint negyvenszer vett már részt terepmunkán különböző kutatócsoportokkal és társaságokkal. Az utazás célja az volt, hogy a hallgatók szemét felnyissa a magyar nyelv sokféleségére, és élő élményeket szerezzenek a nyelvhasználat területi különbségeiről.
A nyelvjárásgyűjtő út során a hallgatók kötetlen beszélgetéseket folytattak a helyiekkel, amelyek során archaikus történeteket és élethelyzeteket ismerhettek meg. Dr. Bárth János kiemelte, hogy az ilyen beszélgetések során gyakran előkerülnek olyan nyelvi jellegzetességek, amelyek a helyiek számára a mindennapos nyelvhasználat részei, de a kutatók számára újdonságot jelenthetnek.
A kötött interjúk során gyakran előfordulnak vicces helyzetek, amikor az interjúalanyok próbálnak alkalmazkodni a kérdező nyelvi világához, és nem a megszokott nyelvi formákat használják. Dr. Bárth János egy olyan esetet is megosztott, amikor egy interjúalany a létra helyett a helyi nyelvjárásban használt rétya szót használta.
Az előkészületek során a hallgatókat előadásokkal készítették fel a helyi nyelvváltozatokra, a történelemre és a nyelvpolitikai helyzetre. A helyszíni előkészületekhez gyakran a helyi közösségi vezetők segítségét kérik, hogy olyan emberekhez jussanak el, akik hajlandóak beszélgetni a diákokkal. A mostani út során a szállásadók és a meginterjúvoltak körét Dr. Bárth János egykori ismerősein keresztül sikerült megszervezni.
A nyelvjárásgyűjtő út során a hallgatók a hagyományos témákról folytatott beszélgetésekkel próbálták előhozni a helyi szavakat és kifejezéseket, mivel a moldvai magyarság évszázadok óta román beszélőkkel érintkezik, és ezáltal sok román jövevényszó került be a nyelvükbe. Az ilyen beszélgetések során több magyar eredetű nyelvi forma kerül elő, ami segíti a nyelvjárási jelenségek jobb megértését.