A budapesti hajóforgalom átalakítása
A Budapesti hajóforgalom átszervezése érdekében tervek születtek, amelyek a belvárosi kikötők számának csökkentését és a külvárosi részeken új kikötők létesítését célozzák. Szakértők szerint ezek a lépések hozzájárulhatnak a dunai hajózás biztonságának növeléséhez és a Hableány-katasztrófa hasonló eseményeinek elkerüléséhez.
A budapesti dunai hajóforgalom jelenleg kevésbé zsúfolt, mint a bécsi vagy a pozsonyi, de a kisebb-nagyobb ütközések mégis előfordulnak. A koronavírus-járvány okozta leállás után a turisták ismét élvezik a dunai hajózást, ami tovább növeli a biztonságos közlekedés fontosságát. Szalma Botond, a Mahart korábbi vezérigazgatója és a MAHOSZ volt elnöke, jelenleg a Plimsoll Zrt. vezére szerint a szabályok szigorítása ellenére a szállodahajók gyakran nem tartják be azokat, és a nagyobb hajók kikötése a belváros helyett inkább az Újpesti-öbölben vagy a Csepel környéki partokon történne meg. Ez csökkentené a tumultusokat és a nagy hajók hirtelen manővereiből eredő kockázatokat is. Szalma Botond szerint a Mahart éves szinten 3 milliárd forint osztalékot vesz ki a kikötők bérbeadása után, amiből új kikötők építése finanszírozható lenne a Duna budapesti részének déli és északi szakaszán. A beruházások két év alatt megtérülhetnének.
A fővárosi önkormányzat tervei szerint a belvárosi kikötők számát csökkentenék, és az újlipótvárosi partszakaszon a tartós várakozásra alkalmas 24 kikötőből mindössze 9 maradna, amelyeket csak ki-, illetve beszállásra használnának. A megszűnő kikötők helyett az újpesti és a csepeli partszakaszon alakítanának ki újakat, és az új szabályok 2025. január 1-től lépnének életbe. A fővárosi közgyűlés döntése alapján egy munkacsoportot hoztak létre, amely a turisztikai, közlekedési és egyéb célú használatok miatti további intézkedések szükségességét vizsgálja, beleértve az új kikötők kiépítésének lehetőségeit is. A munkacsoportot május 31-ig kellett létrehozni, az intézkedéseket pedig november 30-ig kell megvalósítani.
Tóth Mihály, a MAHOSZ társadalmi kapcsolatok titkára szerint a jelenlegi tervezet végrehajtása több környezetszennyezéssel is járhat, mivel a kikötők környékén dugó alakulhat ki a Dunán a várakozások miatt. Új kikötők építése vagy a régiek áthelyezése jelentős költségekkel jár, egy új kikötő kialakítása 50-100 millió forint közötti összeget igényelhet. Tóth Mihály szerint a kikötők üzemeltetésére adott engedélyeket is módosítani kellene, hogy többévesek legyenek, mivel egy 50-100 millió forintos beruházás egy év alatt nem térül meg. Emellett a kikötők part menti régióiban a folyó mederkotrására is szükség lehet, és a parton az odavezető utak és parkolók is alkalmassá kell tenni a buszforgalom számára.
A fővárosi közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy a XIII. kerületi partszakaszon a továbbiakban ne adjanak ki „bulihajók” üzemeltetéséhez szükséges vagy azt megengedő közterület-használati engedélyt. Tóth Mihály szerint a reggeli órákban, amikor nincs hajósforgalom, ugrik meg a zaj- és szennyezettség mértéke a rakparton. Az esti turistahajó-forgalom több ember megjelenésével járhat a partszakaszokon, de a látogatók kitiltása nem megoldás. Évente 5 millió turista érkezik Budapestre, és közülük 4 millió hajózik a Dunán, ami jelentős bevételt jelent a fővárosnak.