Földhivatali díjak emelkedése: jelentős terhet róhat a lakásvásárlókra és hitelfelvevőkre
A földhivatali ügyintézés díjai 60 százalékkal emelkednek július végétől, ami jelentős többletkiadást jelenthet az ingatlanvásárlóknak és a hitelfelvevőknek egyaránt.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében a közigazgatási és területfejlesztési miniszter módosította a földhivatali ügyintézések díjait. Az ingatlanvásárlás és lakáshitel felvétel során elkerülhetetlenül igénybe vett szolgáltatások díjai ugranak meg jelentősen. Az ingatlannet.hu és a bank360 összefoglalója szerint a tulajdoni lapon történő változásbejelentés díja 6600 forintról 10 600 forintra nő, ami minden ingatlanvásárlás során szükséges lépés.
A jelzálogbejegyzés díja, amelyet a bankok az ingatlanra történő hitelfelvétel esetén jegyeztetnek be, 12 600 forintról 20 ezer forintra emelkedik. A hitel kifizetése után a jelzálog törlése is drágább lesz, mivel ez is változásbejelentésnek minősül.
Az ingatlan adásvételéhez és a lakáshitelhez szükséges hiteles tulajdoni lap lekérése is többe kerül majd. Elektronikus formában 3000 forintról 4800 forintra, míg papíralapon 6250 forintról 10 ezer forintra emelkedik a díj. Ugyanakkor a magánszemélyek továbbra is évente kétszer ingyenesen kérhetnek hiteles tulajdoni lapot elektronikusan.
Az eladók általában viselik az ingatlanok adásvételével kapcsolatos kiadásokat, míg a vevőket a változásbejegyzés díja terheli. A jelzálogbejegyzés díját gyakran a bankok elengedik, de ez a költség is az igénylőt terhelheti.
A társasház-alapítás bejegyzésének díja is emelkedik, jelenlegi 6600 forintról 10 600 forintra, de a maximum összeg 100 ezer forintról 160 ezer forintra nő. A társasházi alapító okirat módosítása esetén is hasonló mértékű emelkedés várható.
Az ingatlanügyi hatósági eljárás során keletkezett iratok hiteles másolatának, kivonatának és elektronikus másolatának díja is 60 százalékkal nő, így A/4-es oldalanként 100 forint helyett 160 forintot kell majd fizetni.
Az áremelésnek egyik oka, hogy a díjtételek legalább egy évtizede nem nőttek, továbbá az ügyintézéshez használt informatikai rendszereket folyamatosan fejleszteni kell, azok üzemeltetését pedig az állami szervek a hozzájuk befolyó igazgatási szolgáltatási díjakból finanszírozzák.