Európa legnagyobb megújulóenergia-cége csökkenti terveit
Az európai megújulóenergia-piac egyik vezető szereplője, a norvég Statkraft jelentős mértékben visszavágta növekedési céljait, reagálva az alacsonyabb villamosenergia-árakra és az emelkedő költségekre. A vállalat új vezérigazgatója, Birgitte Vartdal, aki nemrég vette át a cég irányítását, bejelentette, hogy a stratégiát a piaci körülményekhez kell igazítani.
A megújuló energiaforrások iránti átállás Európában és a világ más részein is gyorsul, de a piaci feltételek egyre több kihívást jelentenek az iparág számára, mondta Vartdal. A Statkraft mostantól évente 2-2,5 gigawatt (GW) kapacitású szárazföldi szél-, naperőművet és akkumulátortárolót tervez telepíteni 2026-tól kezdődően, ami körülbelül 2,5 millió háztartás áramellátásához elegendő lehet. Korábban évi 2,5-3 GW volt a cél 2025-től, és 2030-tól évi 4 GW-ra tervezték növelni ezt az értéket.
A tengeri szélerőművek terén is csökkentették a céljaikat: a korábbi 10 GW-os 2040-re kitűzött cél helyett most 6-8 GW-ra módosították a terveket. Vartdal szerint továbbra is bíznak a tengeri szélerőművekben, de ambícióikat mérsékelték.
Más európai közműszolgáltatók is hasonló lépéseket tettek az elmúlt időszakban. A dán Ørsted, a világ legnagyobb tengeri szélerőmű-fejlesztője, több mint 10 GW-tal csökkentette 2030-ra kitűzött céljait, míg a portugál EDP májusban szintén csökkentette éves célkitűzéseit.
A Rystad Energy tanácsadócég alelnöke és vezetője, Vegard Wiik Vollset szerint a projektek sokkal nagyobb kihívást jelentenek, és a relatív hozam nem áll rendelkezésre. A hidrogénnel kapcsolatos tervekben is változás történt: a Statkraft eredetileg 2030-ra kitűzött 2 GW-os célját 2035-re módosította, és csak 1-2 GW-os kapacitást vár elérni.
A megújuló energiaforrások iránti kereslet csökkenését a nyilvános piacok is tükrözik. Az S&P Global Clean Energy Index például tavaly július óta 25 százalékkal esett vissza, az ESG részvényalapok pedig év elejétől május végéig 38 milliárd dolláros kiáramlást szenvedtek el.