Amerikai szankciók Irán ellen a nukleáris eszkaláció miatt

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Irán ellen, válaszul a folytatódó nukleáris eszkalációra, ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be.

Az amerikai külügyminiszter közleményében hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban Irán további lépéseket tett atomprogramjának kiszélesítésére, amelyek nem tűnnek hitelesen békés célúnak. Blinken kiemelte az Egyesült Államok elkötelezettségét amellett, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverhez juthasson, és kijelentette, hogy minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek ennek érdekében.

A csütörtökön bejelentett intézkedések három Egyesült Arab Emírségekben működő vállalatot érintenek, amelyeket azzal vádolnak, hogy részt vettek iráni kőolaj és petrokémiai termékek szállításában, és ezeknek a cégeknek tizenegy hajóját is sújtják a szankciók.

A G7 országai júniusi csúcstalálkozójukon óva intették Iránt az urándúsító program fejlesztésétől, és jelezték, hogy készek intézkedéseket hozni, ha Irán ballisztikus rakétákat szállítana Oroszországnak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa is felszólította Teheránt, hogy fokozza az együttműködést az ENSZ-szervezettel és állítsa le a megfigyelők kiutasítását.

Jelenleg Irán 60 százalékos szintre dúsított uránt tartalmazó készletekkel rendelkezik, míg az atombomba előállításához 90 százalékos dúsítottság szükséges. A NAÜ szerint az iráni készlet további dúsítás után három atomfegyver előállításához lenne elegendő.

Az iráni politikai helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy június 28-án, ma kerül megrendezésre a kényszerű elnökválasztás, Ebrahim Raiszi halála miatt, aki helikopter-balesetben vesztette életét. Az elnökválasztást eredetileg csak egy év múlva tervezték megrendezni, azonban a váratlan események és a rekordmagas érdektelenség miatt előrehozták a szavazást.