19 éves iraki férfi nyert pert a magyar állam ellen
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, egy 19 éves iraki férfi, pert nyert a magyar állam ellen, miután jogellenesen tartották fogva és éheztették a tompai tranzitzónában.
H. L., aki családjával együtt menekült el Irakból, elkülönítve került a tompai tranzitzónába, amikor Magyarországra érkezett. Mivel már nagykorú volt, 19 évesen szeparálták szüleitől és testvéreitől. Menedékkérelmét kétszer is elutasították, és idegenrendészeti őrizetbe vették, amelynek során 306 napot töltött a tranzitzónában fogva tartva.
A tranzitzónás fogvatartás ideje alatt a felnőttek, köztük H. L. is, rendszeresen nem kaptak ételt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. H. L.-t nyolc napon át éheztették, és csak akkor kapott ételt, amikor a strasbourgi bíróság a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására felszólította a magyar államot az ellátás biztosítására. Addig kisebb testvérei osztották meg vele az ételüket.
A férfi konténerben élt, és a körletet csak fegyveres kísérettel hagyhatta el. Sem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, sem karitatív szervezetek munkatársai nem léphettek be oda.
Az iraki férfi végül akkor hagyhatta el a tranzitzónát, amikor az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a magyar kormány 2020. május 21-én bezárta azt. Jelenleg Ausztriában él.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése értelmében a magyar állam megsértette H. L. jogait, és így 3000 euró (körülbelül egymillió forint) igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték. A strasbourgi bíróság legfrissebb ítéletével megállapította a magyar állam jogsértését, és kimondta, hogy senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, különösen nem éheztetni.
A Magyar Helsinki Bizottság más ügyfelei is nyertek hasonló pereket a magyar állam ellen. Egyik esetben egy szorongó arab nőt tartottak fogva fertőzésgyanús betegeknek fenntartott konténerben a tompai tranzitzónában, aki 3500 euró jóvátételt kapott. Egy másik esetben egy afgán nőt és kisgyermekét éheztették 37 napig a röszkei tranzitzónában, amiért a strasbourgi bíróság 7500 eurós jóvátétel megfizetésére kötelezte az államot.
„Ügyfelünk öt év után kapott elégtételt. A tranzitzónákban sok ezer ember vált áldozatává az állam önkényének. Azóta ugyan felszámolták ezeket, de a menedékkérők nagy árat fizetnek ezért: akik nem Ukrajna felől érkeznek, azokat már be sem engedik az országba. Azon dolgozunk, hogy a sokszor erőszakos visszakényszerítésnek is legyen már vége” – értékelte az ítéletet Miskolczi Róbert, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a menedékkérő panaszost.