Pressman és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti vita
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman és a Szuverenitásvédelmi Hivatal között éles vita bontakozott ki a magyar szabályozás megítélését illetően.
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete nem először fejtette ki kritikus véleményét a magyar szuverenitásvédelmi törvényről és a Szuverenitásvédelmi Hivatalról, legutóbb a június 23-i családi Pride-pikniken tette ezt. Pressman szerint Magyarország gyorsan kezdte alkalmazni a "félelemgépezetet", amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal is képvisel. A Hivatal közösségi oldalán válaszolt a nagykövet szavaira, hangsúlyozva, hogy a magyar szabályozás megítélését a magyar emberekre kell bízni, és hogy az amerikai törvények szigorúbbak, mint a magyaroké.
A magyar szuverenitásvédelmi törvényt 2023. december 12-én fogadta el az Országgyűlés, és a Hivatal autonóm államigazgatási szervként elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet végez. A Hivatal független, csak jogszabályoknak van alárendelve, és feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
A Hivatal feladatai között szerepel a szuverenitáskockázat-értékelési módszertan kidolgozása, a nemzeti szuverenitás érvényesülésének elemzése, javaslatok és ajánlások megfogalmazása, évente nemzeti szuverenitásjelentés készítése, kutatások finanszírozása, valamint a külföldről származó támogatások vizsgálata és a választásokra, illetve a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységek feltárása.
Az amerikai szuverenitásvédelmi törvény, a Foreign Agents Registration Act (FARA), 1938-ban fogadták el, és kötelező regisztrációt ír elő minden "külföldi ügynöknek", aki az amerikai közéletben szerepet vállal és külföldi pénzforrásokat is kap. A FARA részletesen szabályozza az ügynökök és külföldi megbízóik adatainak nyilvántartását, és súlyos büntetéseket szab ki a hamis nyilatkozatokra. Az amerikai törvény alapján az érintetteknek kell felismerniük a kötelezettségeiket, míg a magyar szabályozás csak a vizsgált szervezeteket kötelezi adatszolgáltatásra. Az amerikai igazságügyi minisztérium adatbázist épít, míg Magyarországon a Hivatal csak gyanú vagy kutatási program esetén gyűjt információkat.