Dánia bevezeti a mezőgazdasági karbonadót
Dániában 2030-tól történelmi lépést tesznek a klímaváltozás elleni küzdelemben: bevezetik az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok megadóztatását, amelyet a köznyelvben már "szellentésadónak" is neveznek. A dán kormány és a gazdák közötti megállapodás értelmében a szarvasmarhák, disznók és bárányok által kibocsátott gázok után kell majd fizetniük az állattartóknak, ami jelentős lépés a 2045-re kitűzött klímasemlegesség felé.
A dán adóügyi miniszter, Jeppe Bruus bejelentése szerint a gazdáknak 2030-tól egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 300 dán koronát (16 ezer forint), 2035-től pedig 750 koronát (40 ezer forint) kell majd fizetniük, bár a 60 százalékos adójóváírásokkal csökkentett tényleges adóteher kezdetben 120 dán korona (6 ezer forint), majd 300 korona (16 ezer forint) lesz tonnánként. A CNN szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy tehén után évente közel 36 ezer forintnyi (672 dán korona) adót kell majd fizetni, ami 2035-re akár 1680 koronára is emelkedhet.
Az ENSZ adatai szerint az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős a haszonállatok révén a légkörbe bocsátott metán mennyisége. Dániában ez évente szarvasmarhánként mintegy 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti, és a dán statisztikai hivatal 2022-es adatai szerint az országban csaknem másfél millió szarvasmarha található.
A dán kormány és az állattartó gazdák képviselői hétfőn egyeztettek a lépésről, és a legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding történelmi kompromisszumról beszélt, amely megalapozhatja az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után. A dán parlament várhatóan még idén elfogadja az adót, amelyet a dán koalíciós kormány már meg is állapodott.
A CNN szerint a dán gazdák viszonylag jól fogadták a hírt, de néhányan aggályokat fejeztek ki az új adóval kapcsolatban, amelyet alig pár hónappal a farmertüntetések kezdete után vetettek ki rájuk. Egy dán gazdákat képviselő csoport elnöke szerint a megállapodás nem oldja meg a klímaváltozás kihívásait, és inkább árt a mezőgazdasági zöld beruházásoknak. Az Arla Foods vezetője szerint nem szabadna megadóztatni azokat a gazdákat, akik mindent megtesznek a kibocsátás csökkentése érdekében.
A dán külügyminiszter szerint Dánia lesz a világ első országa, ahol a mezőgazdaságban vetnek ki károsanyag-kibocsátási adót. Az intézkedések között szerepel az erdőtelepítés és a vizes élőhelyek kialakítása is, amelyek segíthetik az országot a klímacéljai elérésében. Azt remélik, hogy az új adótípus bevezetésével, 70 százalékkal csökkenteni tudják az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), valamint, hogy az intézkedéssel 2045-re elérhetik a klímasemlegességet.