A magyar unikornisok nyomában
Nyílik a lift ajtaja, és a Formlabs budapesti irodájában vagyunk, ahol minden adott egy modern startuphoz: csocsóasztal, babzsákok, ingyen étel, és mégsem vagyunk a Szilícium-völgyben, hanem az Andrássy úton. Lakatos Dávid, a Formlabs egyik alapítója, aki a vállalatot társaival együtt Bostonban indította, ma már a budapesti irodát üzemelteti, amely a cég második legnagyobb irodája. A 2012-ben alapított Formlabs mára unikornissá vált, elérve az egymilliárd dolláros cégértékelést.
A Startup Hungary ügyvezető igazgatója, Biás Csongor szerint a régióban 2015-ben csak hat unikornis volt, köztük a magyar LogMeIn, de a Formlabs külföldi székhelyű cégként nem számít bele a magyar unikornisok közé. Annak ellenére, hogy az állam jelentős pénzeket fektet a startupokba, a kérdés mégis az: hol marad a magyar unikornis?
A 2023-as év nem kedvezett a startupoknak. A kockázati tőke visszahúzódott a globális piacról, ami Magyarországot sem kerülte el. A befektetők a kevésbé kockázatos befektetések felé fordultak, ami csökkentette a startupokba áramló tőkét. A startupok magas bukási arányával és a nyereségessé válásig eltelt idővel szemben az Uber és a Vinted példái mutatják, hogy a türelem és a megfelelő támogatások mellett a vállalatok nyereségessé válhatnak.
Az állami szerepvállalás kétarcúsága is megmutatkozik a piacon. A Hiventures kockázati tőkealap-kezelőn keresztül jelentős összegeket fektetett be a hazai startupokba, de a szigorú feltételek és a piaci szereplőkkel való versengés helyett a befektetéseknek a piaci szereplők mellé betársulva kellene megvalósulniuk.
A magyar startupok finanszírozásában az állami alapok fontos szerepet játszottak, különösen a korai fázisú vállalkozások esetében. Azonban a nagy külföldi tőkealapok nem mutatnak érdeklődést a magyarországi kezdő vállalkozások iránt, így helyben kell megoldani a finanszírozást.
A magyar startupok sikereit gátolja a helyi piac kis mérete és az izoláltság is. A szakértők szerint a magyar vállalkozásoknak nagyobb ambíciókkal kellene rendelkezniük, és nem csak a helyi, hanem a nemzetközi piacok felé is nyitniuk kellene.
A vezetői tapasztalat hiánya is problémát jelent. A magyar piacról hiányoznak azok a vezetők, akik a startupokhoz szükséges tapasztalattal rendelkeznek. A kommunizmus évtizedei nem hagyták kialakulni a szükséges vezetői érzékeket, és a tapasztalt vezetők gyakran külföldre távoznak.
A magyar startup-ökoszisztéma fejlesztése szerepel a kormány 2030-ig szóló versenyképességi stratégiájában, de konkrétumok még nem ismertek. A szakértők szerint az államnak inkább a szabályozások javítására és az adminisztrációs terhek csökkentésére kellene összpontosítania, mintsem a startupok közvetlen finanszírozására.
A magyar piacnak sikeres exitekre, vagyis nagy összegekért történő felvásárlásokra van szüksége. A nemzetközi tőkealapok figyelik a magyar piacot, de kevés a megfelelően felkészült csapat. A következő magyar unikornis megjelenése még várat magára, részben azért, mert a magyar startupok erőssége a business to business szegmensben van, amely lassabb növekedést jelent.
A Startup Hungary jelentése szerint a magyar startupok egy része már külföldre költöztette a jogi székhelyét, vagy tervezi ezt a következő 12 hónapban. A külföldi piacok nagyobb esélyt kínálnak a támogatásokra és a tőzsdére lépésre is. A pozitív jelek között szerepel, hogy az első és második generációs magyar startupok alapítói befektetnek a most induló vállalkozásokba, és tapasztalatukat is továbbadják.