Magyar közjegyzők árbevétele és eredményessége
A magyarországi közjegyzői irodák tavaly összesen több mint 29 milliárd forint árbevételt értek el, az adózott eredmény pedig 10 milliárd forint felett alakult.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint a közjegyzők által elért összeg nem tekinthető tiszta nyereségnek, mivel számos kiadást kell még ebből fedezniük. A közjegyzői tevékenység veszteséges voltát csak elvétve tapasztalták 2023-ban, bár voltak olyan irodák, amelyek csak néhány millió forintnyi nyereséget termeltek, illetve akadt veszteséges is, több mint egy tucatnyi esetben viszont 100 millió forint felett alakult az éves adózott eredmény.
A jogszabály-módosítás következtében, amely 2022-ben kötelezővé tette a közjegyzők számára, hogy irodát alapítsanak vagy meglévőbe tagként betársuljanak, a közjegyzői irodák bevételei és osztalékai publikussá váltak. Az átlagosan teljesítő közjegyzői irodák tulajdonosai körülbelül 30 millió forint osztalékot vehettek ki a tavalyi év után, de az eredmények között jelentős eltérések voltak. Van olyan fővárosi közjegyzői iroda, amely 158 millió forint nyereséget ért el 296 millió forintos árbevétel mellett, és 140 millió forintot osztalékként ki is fizettek maguknak a tulajdonosok. Egy másik, két közjegyző által vitt társult iroda esetében a tulajdonosok 399 millió forint osztalékot vettek ki.
A MOKK hangsúlyozza, hogy a közjegyzők jövedelme nem kiugró más jogi végzettséghez kötött szakmákhoz képest. A közjegyzők díjazása rendeletben meghatározott, amitől eltérni nem lehet, ellentétben az ügyvédi munkával, amely szabadáras. Egy közjegyzői irodában több személy is dolgozik, így az árbevétel több részre oszlik, jellemzően egy vagy több közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt és adminisztratív dolgozó is részt vesz a munkában.
A közjegyzők nem bért, hanem osztalékot vesznek fel, ami után adózniuk kell. Az állami alkalmazottakkal szemben, akik hibájából adódó kárt az adófizetők viselik, a közjegyzők a saját magánvagyonukkal felelnek, és felelősségük korlátlan. Közjegyzővé váláshoz jogi végzettség, sikeres szak- és közjegyzői vizsga, valamint legalább hároméves releváns tapasztalat szükséges.
A közjegyzők számát a kamara és az Országos Bírósági Hivatal jelzései alapján az igazságügyi miniszter határozza meg. A megüresedő helyekre pályázatot írnak ki, a jelentkezőket a területi kamaráknál hallgatják meg, majd a tárcához három jelöltet terjesztenek fel, közülük az igazságügyi miniszter választja ki a kinevezettet.
A MOKK tájékoztatása szerint a közjegyzői kinevezési követelmények a legszigorúbbak a jogi hivatásrendek között. Összehasonlításul, a közjegyző esetében háromszor olyan hosszú szakvizsga utáni joggyakorlati időt kíván meg a törvény, mint a bírók esetében. A jogi diploma megszerzésétől a közjegyzői kinevezéséig tartó időszak jellemzően jóval több mint tíz év.