A magyar diákok pénzügyi műveltsége a PISA-felmérés tükrében
Valamivel elmarad az OECD-országok átlagától a hazai 15 éves diákok teljesítménye a pénzügyi műveltség terén – derül ki a friss PISA-felmérésből, amely rávilágít a magyar iskolarendszer egyik fő problémájára. A jelentés szerint a diákok teljesítményében mutatkozó különbségeket Magyarországon jelentős mértékben az eltérő társadalmi-gazdasági helyzet magyarázza.
A 2022. évi PISA-vizsgálat pénzügyi műveltségre vonatkozó nemzetközi jelentését nemrég hozták nyilvánosságra, amely szerint a magyar eredmények az OECD-országok átlagába illeszkednek. Az Oktatási Hivatal csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a pénzügyi műveltség mérése 2012 óta opcionális része a PISA-vizsgálatnak, és Magyarország először vett részt benne. A mérés 20 országban, köztük 14 OECD-tagországban történt, ahol a 15 éves tanulók pénzügyi műveltségét vizsgálták.
A magyar tanulók 492 pontos átlageredménye nem tér el szignifikánsan az OECD-országok átlagától, amely 498 pont, azonban meghaladja az összes részt vevő ország átlagát, ami 475 pont. A 15 éves magyar diákok közel 82%-a rendelkezik a társadalmi szempontból elvárható minimális vagy annál magasabb képességekkel a pénzügyi műveltség területén. A kedvezőbb családi hátterű tanulók jobb teljesítményt értek el a részt vevő országok mindegyikében.
A jelentés rámutat, hogy a magyar diákok teljesítményében mutatkozó különbségeket több mint 18%-ban az eltérő társadalmi-gazdasági helyzet magyarázza, ami a legmagasabb rátának számít a felmérésbe bevont 14 OECD-tagállam körében. Az OECD-átlag 12%, míg a magyar mutatónál csak Peruban volt magasabb ez a ráta, 19%-kal. Ez azt jelzi, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén komoly problémák vannak.
Egy másik, nemrégiben megjelent PISA-felmérés szerint az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon befolyásolja a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményét.