Az elmagányosodás veszélyei: a stroke kockázatának növekedése
A Harvard Egyetem kutatói rámutattak, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az elmagányosodás megelőzése érdekében, mivel komoly egészségügyi következményekkel járhat, beleértve a stroke kockázatának növekedését is.
A magányosság már korábban is ismert volt mint olyan állapot, amely negatívan befolyásolja a mentális egészséget és számos egészségügyi problémához vezethet, mint például a szívbetegség vagy az elhízás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a magány globális egészségügyi problémát jelent, amely minden aspektusban hatással van az egészségre, a jólétre és a fejlődésre.
A Harvard Egyetem tudósai egy új kutatás során a magány és a stroke kialakulásának kockázata közötti összefüggést vizsgálták. A Michigani Egyetem által 2006 és 2018 között gyűjtött adatokat elemezve több mint 12 500, 50 év feletti személy magányosságát mérték fel, akik korábban még nem szenvedtek agyvérzésben. Négy évvel később a csoport már csak 9000 főből állt, akiket négy kategóriába soroltak a magányosság mértékének változása alapján: alacsony, mérsékelt, emelkedő és folyamatosan magas.
Az eredmények szerint a magányosnak érzett személyeknél 25 százalékkal nagyobb volt a stroke kialakulásának kockázata, míg azoknál, akik mindkét felmérés során magas magányossági pontszámot értek el, a kockázat 56 százalékkal volt magasabb az alacsony csoport tagjaihoz képest.
Yenee Soh, a kutatás vezető szerzője szerint a magány egészségre gyakorolt hatása jelentős kockázatot jelent, és összhangban van a WHO megállapításával, miszerint a magányosság olyan káros, mintha valaki naponta 15 szál cigarettát szívna el. Soh hangsúlyozza, hogy a magányosság problémájával foglalkozni kell, mivel súlyos közegészségügyi problémákhoz vezethet.