A demokráciák válsága és a szükséges fordulat

A fejlett világ demokráciái válságban vannak, mivel nem teljesítették az ígéreteiket, és a szélsőjobboldali, valamint szélsőséges pártok ebből profitálnak. A balközép és jobbközép pártokat ma már a stagnáló bérekkel, a növekvő egyenlőtlenséggel és más kedvezőtlen tendenciákkal azonosítják.

A szélsőjobboldal sikerei jelentősek voltak többek között Olaszországban, Ausztriában, Németországban és különösen Franciaországban. Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelme komoly hatással volt Emmanuel Macron elnök politikájára, aki előrehozott választásokat hirdetett meg.

A demokráciák nyomás alatt állnak világszerte, és a lakosság egyre nagyobb része veszíti el a demokratikus intézményekbe vetett bizalmát. A fiatal szavazók körében a szélsőjobboldal térnyerése különösen aggasztó, és a demokrácia intézményi összeomlásának megakadályozása érdekében tisztában kell lennünk a problémák okával.

Az Egyesült Államokban és Európában a gazdasági növekedés gyenge, a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében, jelentős probléma. A demokráciák nem biztosították a várt stabilitást és magas színvonalú közjavakat, és a technokraták által irányított politikák nem hozták meg a várt közös jólétet.

A demokráciák támogatottsága akkor erős, ha a választók pozitív tapasztalatokat szereznek a gazdasági növekedésről, a korrupciómentes kormányzásról és az alacsony egyenlőtlenségről. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a demokrácia támogatottsága csökken.

A demokratikus vezetők gyakran nem tudják hatékonyan kommunikálni a lakosság számára előnyös intézkedéseiket, és nem állnak kapcsolatban a lakosság mélyebb aggodalmaival. A közösségi média és más kommunikációs technológiák polarizáló hatása, valamint a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak figyelmen kívül hagyása tovább növeli a demokráciákba vetett bizalmatlanságot.

A demokráciák szembesülnek a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a klímaváltozás, a járványok és a tömeges bevándorlás kihívásaival. A nem demokratikus rendszerek kevésbé hatékonyak a lakosság igényeinek kielégítésében és a hátrányos helyzetű polgárok megsegítésében.

A demokratikus intézményeknek és vezetőknek újra kell kötelezniük magukat a tisztességes gazdaság kiépítése mellett, és a dolgozók, valamint az átlag polgárok érdekeit kell előnyben részesíteniük. A demokráciáknak ötvözniük kell a szakértelmet a közvélemény támogatásával a globális kihívások kezeléséhez.

A baloldali populista intézkedések hatékonysága kérdéses, és a centrista pártoknak új utat kell kijelölniük, amely elutasítja a globális üzleti szférához való vak hűséget és a gazdasági növekedést az egyenlőtlenség csökkentésével összeegyezteti. A demokrácia csak akkor nyerheti vissza a közvélemény támogatását és bizalmát, ha a munkavállalók érdekeit szem előtt tartja és előmozdítja az egyenlőtlenség elleni küzdelmet.

: Portfolio, 2024.