Az Apollo–15 űrhajósainak borítékos botránya

Az űrverseny időszakában az űrutazással kapcsolatos tárgyak, mint például bélyegek és borítékok, különösen népszerű gyűjtői cikkek voltak az Egyesült Államokban. Az Apollo–15 küldetés űrhajósai azonban egy háttéralku révén borítékokat csempésztek az űrbe, ami később komoly botrányhoz vezetett.

Az Apollo–15 űrhajósai 1971-ben indultak a Holdra, de már évekkel korábban megkezdődött az a folyamat, amely a későbbi botrányhoz vezetett. Horst Eiermann, aki korábban együtt dolgozott a NASA-val, és egy német bélyegkereskedő, Hermann Sieger részletes tervet dolgoztak ki arra, hogy az űrhajósok borítékokat vigyenek fel az űrbe. Sieger azt tervezte, hogy később jó áron értékesíti ezeket a borítékokat, de ezt az űrhajósok előtt titokban tartotta.

Az űrhajósokat azzal győzték meg, hogy a NASA alkalmazottainak járó juttatások csökkenése idején ezáltal támogathatják a családjukat. A NASA szabályai szerint az űrhajósok csak előzetesen jóváhagyott tárgyakat vihettek magukkal az űrbe, de a borítékokat tévedésből engedélyezték, mivel azt hitték, hogy ezek a NASA által jóváhagyott borítékok.

A borítékokat a fellövés reggelén és a visszatérés után látta el autogramokkal és bélyegekkel a legénység, összesen 398 darabot. Azonban a tervek szerint nem ez lett volna a történet vége. A botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy Sieger már eladta a borítékokat, és az űrhajósok ekkor visszaadták az őket megillető összeget Eiermann-nak.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után a NASA-nak intézkednie kellett, mivel nem engedhette meg, hogy az emberek azt gondolják, az űrhajósok csak a pénz miatt mennek az űrbe. A botrány következtében a NASA közölte az űrhajósokkal, hogy valószínűleg nem fognak többet repülni, és lefoglalta a náluk maradt borítékokat.

A történetben azonban volt még egy fordulat. 1978-ban az amerikai kormány bejelentette, hogy nem tarthatja tovább lefoglalva az ajándéknak szánt borítékokat. Alfred Worden, az egyik űrhajós, később beperelte a NASA-t, amikor megtudta, hogy több ezer hasonló borítékot terveznek az űrbe küldeni. Az Apollo–15 legénysége végül 1983-ban visszakapta a borítékjait, és Wordent a NASA később kitüntette. Azóta az űrhajósok borítékjai közül sokat eladtak már, és a Sieger által értékesített változatok is megjelennek néha aukciókon, akár negyvenezer dolláros áron.