Katonai puccs fenyegetése La Pazban
Szerdán La Paz városának központját felfegyverzett katonák lepték el, ami aggodalmakat keltett egy lehetséges katonai puccsról Bolíviában. A fegyveres erők elfoglalták a Plaza Murillo nevű teret, és egy páncélozott jármű betört az elnöki palota bejáratán, amit katonák követtek.
Luis Arce bolíviai elnök határozottan elítélte a hadsereg egyes egységeinek cselekedetét, amit "szabálytalan mozgósításnak" nevezett. Evo Morales, aki korábban vezette az országot, egy magas rangú tábornokot vádolt meg a puccs kitervelésével.
A Reuters egyik szemtanúja szerint a katonák és páncélozott járművek a központi téren gyülekeztek, és egy páncélozott jármű behatolt az elnöki palotába. Juan Jose Zuniga tábornok, aki a nemzeti palota elleni támadást megelőzően beszélt az újságírókhoz, új miniszteri kabinetet ígért és hangsúlyozta, hogy az ország nem folytathatja a jelenlegi úton.
Zuniga arra szólította fel az embereket, hogy hagyják abba az ország elszegényedését és a hadsereg megalázását, és kijelentette, hogy az általuk tervezett akciót a közvélemény támogatja.
Evo Morales, aki Arce-val ellentétben áll, annak ellenére, hogy mindketten ugyanahhoz a politikai mozgalomhoz tartoznak, bejelentette, hogy támogatói mozgósítani fognak a demokrácia védelmében. Morales Zunigát államcsínyre való törekvéssel vádolta meg, és általános munkabeszüntetést hirdetett, valamint felhívást tett közzé az utak lezárására. "Nem hagyjuk, hogy a fegyveres erők megsértsék a demokráciát és megfélemlítsék az embereket" - mondta Morales.
A puccskísérlet azonban sikertelen volt, a rendőrség letartóztatta a lázadók vezetőjét, Juan José Zúñiga tábornokot, miután az elnök felmentette őt a tisztségéből és új katonai vezetőt, José Wilson Sánchezt nevezett ki. Zúñiga azt állította, hogy „át akarja alakítani a demokráciát”, és kormányváltás lesz, de a rendőrség gyorsan reagált, elfogta és letartóztatta őt, az ügyészség pedig büntetőeljárást indított.
Luis Arce államfő a katonai puccskísérletre reagálva a lakosság segítségét kérte a támadás megfékezésére, és a demokrácia tiszteletben tartását sürgette. Evo Morales volt elnök is mellé állt, és támogatóit mozgósította a demokrácia helyreállítása érdekében. A BBC cikke szerint demokráciapárti tüntetők az utcára vonultak a kormány támogatására.
Arce elnök úgy fogalmazott: "Nem engedhetjük meg, hogy ismét puccskísérletek bolíviai életeket követeljenek" - mondta az elnöki palotából az országnak küldött televíziós üzenetében. Bolíviában egyre nő a feszültség a 2025-ös általános választások előtt, amelyen a baloldali Evo Morales exelnök elindulna párttársával, Arce-szal szemben. Morales 2006-2019 között kormányzott Bolíviában, de széles körű tiltakozások közepette leváltották. Ezt követően ideiglenes konzervatív kormány lépett hatalomra, majd Arce 2020-ban megnyerte a választásokat. Zúñiga nemrég kijelentette, hogy Morales nem térhet vissza az elnöki székbe, és azzal fenyegetőzött, hogy ezt megakadályozza. Arce emiatt távolította el őt posztjáról. A támadást megelőzően Zúñiga újságíróknak nyilatkozott arról, hogy növekvő harag uralkodik az országban gazdasági visszaesés miatt. A központi bank tartalékai kimerültek, és nyomás nehezedik a nemzeti valutára is.