Ilyet EKB-s jegybankár még nem mondott: idén két kamatvágás is jöhet
Olli Rehn, az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja szerint a befektetői várakozások, miszerint az EKB idén még kétszer lazít a monetáris politikán, jogosak lehetnek, és a hitelfelvételi költségek 2025-re akár 2,25%-ra is csökkenhetnek.
A finn jegybankelnök, Rehn az EKB kamatkilátásairól beszélve kiemelte, hogy a tisztviselőknek biztosítaniuk kell az infláció 2%-os szintre történő visszatérését, de közben nem szabad túlzottan korlátozniuk a gazdasági tevékenységet. "A piaci várakozások szerint további két kamatcsökkentés várható, így az év végére a kamatláb 3,25%-ra csökkenhet, a végső kamatláb pedig 2,25% és 2,50% között alakulhat" – mondta Rehn egy interjúban, hozzátéve, hogy ezek ésszerű elvárásoknak tűnnek. Az EKB a kamatlábakat már elkezdte csökkenteni az eurózóna magas inflációjának megfékezése érdekében, és a legtöbb tisztviselő óvatosan nyilatkozik a következő lépésekről, figyelembe véve a fogyasztói árak növekedését, a magas bérnövekedést és a geopolitikai feszültségeket.
A befektetők szerint 2024-ben további 44 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges, ami egy második negyedpontos csökkentésnek felel meg, és körülbelül 75%-os esélyt látnak egy újabb csökkentésre. Rehn hangsúlyozta, hogy az EKB nem kötelezi el magát előre semmilyen konkrét pálya mellett, de racionálisnak tartja a további csökkentésekre való számítást. "Ha a dezinflációs folyamat folytatódik és a középtávú 2%-os cél felé haladunk, akkor ésszerű feltételezni, hogy maradunk ebben az irányban és folytatjuk a kamatcsökkentést" – mondta.
Rehn szerint a gazdaság Európában idén fokozatosan fellendül, és a növekedésnek a következő években erősödnie kell. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a háztartásokra és a vállalatokra szükségtelenül nagy nyomást helyezzenek. "Az EKB kamatlábai még mindig elég egyértelműen a korlátozó területen vannak, és a cél az, hogy a dezinflációs folyamat folytatódjon anélkül, hogy veszélyeztetnénk elsődleges célunkat, felelősségünk az is, hogy támogassuk a teljes foglalkoztatottságot, a fenntartható fejlődést és a kiegyensúlyozott növekedést" – tette hozzá.
A franciaországi eseményekkel kapcsolatban Rehn megjegyezte, hogy egyelőre nem lát okot az EKB beavatkozására. A francia parlamenti választások hatására ugyan az európai kötvényekből menekültek a befektetők, az EKB azonban még nem érez aggódást emiatt.
Azonban a kamatok emelkedése már hatással van a piacokra. Egy jelentős frankfurti felhőkarcoló tulajdonosa, a Geschaeftshaus am Gendarmenmarkt, fizetésképtelenséget jelentett, ami rávilágít a magasabb kamatok és a hitelfelvételi költségek növekedésének következményeire az ingatlanpiacra. Az épület, amely a frankfurti látkép meghatározó része és a Bundesbank, valamint a Deka irodájaként is szolgál, likviditási nehézségek miatt került bajba. A Bundesbank 2015 óta bérlője az épületnek, a Deka pedig már évtizedek óta, de augusztusban új székhelyre költözik. A német ingatlanszektor, amely évente mintegy 730 milliárd euróval járul hozzá a gazdasághoz, a kamatemelkedés következtében jelentős kihívásokkal néz szembe.