Tehéngázadó a klímaváltozás ellen Dániában
Dánia úttörő lépést tesz a klímaváltozás elleni harcban, amikor 2023-tól adóztatni kezdi a haszonállatok, mint a tehenek, disznók és birkák által kibocsátott metánt.
A dán kormány a klímaváltozás elleni küzdelem részeként bevezetné a tehenek, disznók és birkák által kibocsátott metán utáni adózást. Az új adónem tonnánként 300 koronás (16 ezer forint) terhet róna a gazdákra 2030-tól, amely 2035-re 750 koronára (40 ezer forint) emelkedne, bár a gyakorlatban a 60 százalékos adókedvezmény miatt kevesebbet kell majd fizetniük.
Egy átlagos dán tehén évente 6 tonna üvegházhatású gázt bocsát ki, és az országban közel 1,5 millió tehén található. A dán kormány célja, hogy 2030-ra 70 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az ENSZ szerint az emberi eredetű metánkibocsátás 32 százaléka a haszonállatoktól származik, míg az állattenyésztés 2015-ben a globális kibocsátás mintegy 12 százalékát tette ki.
A dán gazdák nehéz évek elé néznek, ha megszavazzák ezt a lépést. A világ első, állattenyésztésre kivetett szén-dioxid adója tehenenként 100 dollárba, azaz éves szinten 672 koronába (közel 36 ezer forint) kerülhet. A dániai tejtermelőknek tehenenként ezt az összeget kell majd fizetniük a bolygót felmelegítő kibocsátásukért.
A dán gazdák több hónapos tüntetéssorozat után egyeztek ki a kormánnyal. Jeppe Bruus adóügyi miniszter szerint Dánia lesz az első ország, amely valódi széndioxid-adót vezet be a mezőgazdaságban, és ezzel nagy lépést tesz afelé, hogy 2045-re karbonsemlegessé váljon. A dán tejipar széles körben üdvözölte a megállapodást és annak céljait, ám volt néhány gazda, akit feldühített a döntés.
A „bélgázadó” rendszer bevezetését a dán parlamentnek még jóvá kell hagynia, de a széles konszenzus alapján várhatóan elfogadják a képviselők. A Danish Society for Nature Conservation, Dánia legnagyobb természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete, „történelmi kompromisszumnak” nevezte az adómegállapodást. A koalíciós megállapodás - amely 40 milliárd korona (3,7 milliárd dollár) befektetését is magában foglalja olyan intézkedésekbe, mint az erdőtelepítés és a vizes élőhelyek létrehozása – elsődleges célja, hogy segítse az országot klímacéljainak elérésében.