Az orbánista szuverenitás-műbalhé és a média helyzete

Az elmúlt időszak eseményei, mint például a kegyelmi ügy és a kormányzati kommunikáció zavarai, látszólagos hatást gyakoroltak a magyar közéletre, ám a hatalmi gépezet továbbra is érintetlen maradt. A 444 által leleplezett külügyminisztériumi botrány és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása is azt mutatja, hogy a hatalom továbbra is erőteljesen jelen van a társadalmi élet szinte minden területén.

Az utóbbi hónapokban a független sajtó tevékenysége illúziót keltett a hatalom ellenőrzésének lehetőségéről, de a valóságban a hatalmi gépezet változatlanul működik, gazdasági ereje és dezinformációs nehézfegyverzete sértetlen maradt. A 444 által feltárt külügyminisztériumi botrány rávilágított arra, hogy a szuverenitást védelmezni hivatott intézmények mennyire nem zavartatják magukat az orosz hírszerzés tevékenységétől, ami miatt szövetségeseink bizalmatlanságát váltotta ki.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, amelyet a kormányzat szuverenitásvédelmi közröhejként és közjogi nonszenszként aposztrofál, a hatalom további eszköze lehet az ellenzéki hangok elnémítására. A hivatal létrehozását követően a Nézőpont Intézet kérdéseket intézett független médiák felé, majd a kormánypárti sajtóban megjelent cikkek a "baloldali" médiát külföldről érkező "DÖBBENETES összegekkel" támogatottnak állították be.

A cikk szerint a külföldről érkező támogatások összege egymilliárd forint, ami a kormányzati médiafenntartás mellett eltörpül. A 444 kiadója is megemlítésre került, mint aki külföldről 150 millió forint támogatást kapott, amelynek nagy része EU-s pályázatokból származik. A hivatal első célpontjai a Transparency International és az Átlátszó lettek, amelyek mellett a cikk írója kiáll, és a liberális demokrácia mellett foglal állást.