Zelenszkij váratlanul leváltotta az egyesült haderő vezetőjét
Az orosz-ukrajnai háború előző napi történéseit itt követheti vissza.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke váratlan lépésben leváltotta az ország egyesült haderőinek vezetőjét. Ez a döntés meglepetésként érte a közvéleményt, tekintettel arra, hogy a konfliktus még mindig folyamatban van. A vezetőváltás okai egyelőre nem ismertek, és Zelenszkij sem adott részletes magyarázatot a döntés hátteréről. Az orosz-ukrajnai háborúban eddig számos fordulat történt, és a vezetőváltás is jelentős hatással lehet a további eseményekre. A nemzetközi közösség figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.
A konfliktus során az orosz erők is hibákat követnek el, amelyek néha súlyos következményekkel járnak. Egy friss esetben az oroszok egyik páncélosa semmisült meg az ukrajnai frontvonal közelében, ami egy szarvashiba következménye lehetett. Egy felvételen látható, hogy egy "tyúkketreces" BMP gyalogsági harcjármű aknára futott, annak ellenére, hogy az oroszok fehér kordonnal jelölték az aknamentes útvonalat. A BMP-ben tartózkodó katonák gyorsan elhagyták a járművet és fedezékbe vonultak. Nem zárható ki, hogy az aknaszedők hibáztak, de felmerült az a lehetőség is, hogy az ukránok drónok segítségével helyeztek el újabb robbanóeszközt az útvonalon, amit az orosz páncélos nem vett észre. Ez a teória azonban még nem bizonyított.
Az orosz erők történelmi sikert értek el, amikor sikerült megsemmisíteniük egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétarendszert Iszkander-M rövid hatótávolságú rakétával. Ez volt az első alkalom, hogy az oroszok képesek voltak egy ilyen fejlett ukrán légvédelmi eszközt kiiktatni. Az IRIS-T rendszereket Németország szállította Ukrajnának a háború kitörése után, és bár Kijevben magasra értékelték a képességeiket, többek között a modernebb orosz rakéták és drónok semlegesítésére is képesek voltak, az eszközök magas költsége és a hozzájuk tartozó rakéták rendkívüli költségei miatt hátrányosnak bizonyultak. Korábban az oroszok többször is állították, hogy megsemmisítették az IRIS-T egy darabját, de ezeket az állításokat csak egy esetben tudta megerősíteni az Oryx háborús veszteségeket listázó oldal, amikor egy hozzá tartozó radart találtak el. A többi esetben a megtévesztés érdekében kihelyezett „csalik” kilövését ünnepelték Moszkvában.
Az ukrán erők is jelentős sikert értek el, amikor egy M142 HIMARS rakéta-sorozatvetővel célba vették és likvidáltak egy modern Pancír-Sz1 típusú orosz légvédelmi rendszert Donyeck megyében. A Pancír súlyos károkat szenvedett, miután a becsapódás tüzet okozott és a rendszer lángra kapott. Oroszország egyik legmodernebb légvédelmi fegyverrendszere, a 2010-es évek elején állították hadrendbe, és a háború folyamán nagyjából 20 darabot vesztettek belőlük, részben az elégtelen karbantartás miatt.
Az orosz hírszerzés újabb kémkedési módszerét is leleplezték Ukrajnában. Egy férfi, aki a harkivi térség ukrán katonai állásairól készített fotókat és továbbította azokat egy társkeresőn keresztül megismert, állítólagos nőnek, aki valójában az orosz hírszerzés szolgálatában állt. A gyanúsított vakon teljesítette megbízója kéréseit, és a romantikus kapcsolatra vágyó férfi végül lebukott és letartóztatták. A férfit oroszbarát nézeteiről ismerték, és készségesen teljesítette a rábízott feladatokat, miután egy "orosz különleges szolgálat összekötő tisztje" rátalált a Telegram közvetítésével. Az ukrán hatóságok nem tették közzé a kémkedéssel gyanúsított férfi nevét, csupán egy fotót publikáltak letartóztatásáról. Az ügyészség szerint az információk ahhoz voltak szükségesek, hogy az Orosz Föderáció célzott rakétacsapásokat és dróntámadásokat indítson a város ellen.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) sikeres támadást hajtott végre egy voronyezsi fegyverraktár ellen, amely az oroszok által megszállt Luhanszk megyétől 70 kilométerre keletre található. A támadás eredményeként a raktár hatalmas lángokkal égett, és a tűz körülbelül 3500 négyzetméterre terjedt ki. Az akciót drónok segítségével hajthatták végre, amelyek az ukrán erők által rendszeresen alkalmazott szabotázsakciók részét képezik. Ezek a támadások gyakran célozzák meg az orosz katonai eszközöket, olajfinomítókat és ipari létesítményeket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) friss határozatában megállapította, hogy a Kreml által támogatott hatóságok rendszeresen megsértették az emberi jogokat a Krímben, amióta Oroszország 2014-ben elfoglalta a területet. Az EJEB egyhangúlag ítélte meg, hogy Oroszország közigazgatási gyakorlata eltűnésekhez, kegyetlenkedésekhez és jogellenes fogva tartásokhoz vezetett a megszállt ukrán félszigeten. Az ügyet benyújtó Ukrajna azt is bizonyította, hogy Oroszország szisztematikusan üldözi az orosz ortodox egyházhoz nem tartozó vallási vezetőket, különösen a muszlimokat, és megsértette a szólásszabadságot azzal, hogy bezáratta a nem orosz médiát, köztük az ukrán és krími tatár tévécsatornákat. Oroszország 2022-ben szüntette be részvételét az EJEB eljárásaiban.
A Viral Press és a Reuters közzétette az orosz védelmi minisztérium felvételeit, amelyeken az orosz Szu-25-ös vadászgépek ukrán erődítményekre és csapatokra csaptak le az ukrajnai frontvonalakon. A felvételeken látható, hogy a vadászgépeket felszerelik a rakétákkal, majd felszállnak és tüzet nyitnak az ukrán célpontokra. A közlemény szerint a repülőgép személyzete sikeresen eltalálta a kijelölt célpontokat, és veszteségek nélkül tértek vissza a repülőtérre.