Miért drágább a magyar eper, mint a spanyol?
Bár Magyarországon kiválóak a természeti adottságok a zöldség- és gyümölcstermesztéshez, a hazai gyümölcsök gyakran drágábbak, mint az importáltak, és kevésbé elérhetőek a boltok polcain.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint bár a zöldségárak év elején még magasak voltak, a szezonális zöldségek és gyümölcsök többségének termelői ára csökkent az előző év azonos időszakához képest. Például a kígyóuborka ára 6 százalékkal 425 forintra, a cseresznye 1000-1800 forintra, a meggy 33 százalékkal olcsóbban 1000 forintra, a zöldborsó ára pedig 2000 forintról 800 forintra csökkent. A gömb- és fürtös paradicsom ára 20 százalékkal, a paprika ára 15 százalék körül, míg a lecsópaprika 23 százalékkal lett olcsóbb. A málna és a meggy ára jelentősen, 45, illetve 33 százalékkal csökkent, míg a hazai szamóca ára 5,6 százalékkal nőtt. A hazai sárgadinnye ára 500, a sárga húsú dinnyéé 450 forint volt, míg a spanyol őszibarackot 875 forintért lehetett kapni.
A gyümölcsszezon hazánkban később kezdődik és rövidebb ideig tart, mint Dél-Európában, ami magyarázatot adhat az árkülönbségekre. Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója szerint vannak időszakok, amikor a keresleti-kínálati viszonyok miatt jelentős eltérések alakulhatnak ki az árakban.
A kiskereskedelmi láncok igyekeznek hazai termékeket kínálni, de a kínálati oldalon nem mindig állnak rendelkezésre a termékek a megfelelő mennyiségben. Az áruházakban komoly minőségi előírásoknak és szállítási követelményeknek kell megfelelniük a termelőknek, míg a szabadpiaci értékesítés rugalmasabb.
A boltokban kötelező feltüntetni az áru eredetét, így ha biztosak akarunk lenni a zöldség vagy gyümölcs hazai származásában, érdemes boltban vásárolni, vagy közvetlenül a termelőtől. A "Szedd magad" mozgalom is népszerű, ahol sokféle termék válik elérhetővé.
Bizonyos termékekből, mint például a paradicsom, exportra is jut a hazai termelésből, másokból viszont nem vagyunk önellátók. A termelés bővítésének akadálya, hogy csak akkor éri meg, ha külföldön is piacképes a termelő. A termelők együttműködésének alacsony szintje és a klímaváltozás miatt kiszámíthatatlan a termelés jövedelmezősége, ami hátráltatja a kisebb gazdaságok fennmaradását.
A magas, 27 százalékos áfatartalom is hozzájárul a magas árakhoz, ami az Európai Unióban a legmagasabb. A FruitVeB javasolta az áfatartalom csökkentését, de a kormányzat eddig nem volt nyitott erre. Kelemen Péter szerint egy alacsonyabb áfatartalom hozzájárulna az árak csökkentéséhez, és a verseny erősödése miatt a kiskereskedelmi láncok valószínűleg továbbadnák az árcsökkenést a vevőknek.